Bár elsőre akár úgy is tűnhet, mintha e fotó készítésekor még nem állt volna a Megyeházával szemben a bíróság épülete, biztosak lehetünk abban, hogy a Fuchs Lipót és fiai gondozásában Szolnokon megjelent anziksz 1896 és 1899 között készült, azaz csak nem látszik a törvényház.

Az első magyar képes levelezőlapokat az 1896-os, budapesti Ezredéves Országos Kiállításra jelentette meg a Magyar Királyi Posta. Bár a nagyközönség először nem igazán értette a millenniumi ünnepségekre kiadott lapok funkcióját, nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy úgy terjedjen el az anziksz küldés divatja, mint pár éve a posztolás a Facebookon. Ehhez persze az is kellett, hogy megfelelő számban készüljenek feladható lapok, és azokhoz viszonylag sok helyen hozzá lehessen férni. Amiből pedig az következett, hogy a nagyobb városok fényképészei és papírkereskedői sorra kezdték gyártani a helyi vonatkozású lapokat. Azaz megörökítették a települések jelentősebb és tetszetősebb épületeit és közterületeit, illetve ha a tulajdonosok megfizették, akár üzleteket is. Minden bizonnyal ez az új divat vezette Fuchs Lipótot és fiait is Szolnokon, amikor a XIX. század utolsó éveiben megörökítették a Megyeházát. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak a Megyeházáról készülhetett ilyen kép, hiszen a Törvényház, a Pénzügyigazgatóság, a Magyar Király vagy a Nemzeti Szálló illetve a Városháza is állt már ekkor.

A Megyeházát megörökítő kép készítésének első lehetséges dátumát azonban nem a képeslap hazai „feltalálása” adja meg. Ez a fotó azért sem készülhetett 1896 előtt, mert már látható rajta két villanypózna. Márpedig a Zagyva túloldalán épített első szolnoki villanytelep a millennium évében kezdett dolgozni, és még abban az esztendőben elkészült az első vezetékvonal, ami a mai vízművek környékéről a Kossuth térhez hozta az áramot.

Első ránézésre persze beleeshetünk abba a tévedésbe, hogy ennek a képnek 1891 előtt kellett készülnie, avagy a város történetírásában valami félreértés van, hiszen a Megyeházával szemben, a kép bal oldalán nem látható a Törvényház, a mai bíróság épülete. A látszat azonban csal. Pontosabban napjaink, illetve az elmúlt hetven év állapotai zavarnak meg bennünket. Az vitathatatlan tény, hogy a korabeli fotós az egykori Werbőczy – ma Dózsa György – utca közepéről készítette a képet, az akkor már legalább húsz éve álló Megyeháza főhomlokzatáról. Azonban nem olyan távolról, hogy a képbe belóghatott volna az akkor még csak egyemeletes bíróság. Inkább annak a sarkától dolgozhatott, így a kép előterében látható parkos terület nem a bíróság üres telke, hanem a Gorove utca Werbőczy utca felőli oldalán végigfutó kert. Azaz közel százhúsz évvel ezelőtt a Megyeháza előtti főutca még nem volt teljes szélességében kocsiútnak használva.

Mivel a postára adás dátuma miatt azt biztosan tudjuk, hogy ennek a fotónak 1899 előtt kellett készülnie, a kép előterének jobb oldalán lévő parkról is biztosat mondhatunk. Mégpedig azt, hogy bár az is a Gorove utcai parksor része, mellette még biztosan nem állt a ma ott látható, sárgás-vöröses biztosítós bérház, hiszen azt csak a XX. század első évtizedében készült el.

Ezt a bérkocsis képeslapot nézegetve, egy számomra fontos dolgot kell megjegyeznem. A még hosszúcímzéses – tehát a hátsó oldalán nincs hely üzenetnek – anzikszot 1899. szeptember 26-án adták postára Szolnokon, majd négy nappal később érkezett meg Pozsonyba. Talán azt követően, hogy írója is odaért. Ezzel pedig az egyik legrégebbi Szolnokon feladott, a várost ábrázoló képeslapom.