A Magyar utca Kossuth téri torkolatát lezáró Árkádos-házban 1964 nyarán már laktak. A rá merőleges, kétemeletes épületben mintha lettek volna még akkor üres lakások. Viszont a később legendássá váló Árkád presszó azon a nyáron még biztos, hogy nem fogadott vendégeket.

A hatvanas évek elején megálmodott, akkori „új” Kossuth tér kialakításának egyik fontos állomása lehetett az addig a főtérbe torkolló Magyar – korábban egy kicsit Mussolini – utca tér felőli lezárása. Ezzel ugyanis ki lehetett alakítani egy olyan közterületet, amelynek lényegében csak a két végén volt „bejárata”, illetve ki lehetett küszöbölni a Szolnok főterén áthaladó gépkocsi forgalmat lassító egyik tényezőt. Mindemellett a dinamikusan fejlődő szocialista nagyváros főterének imázsába nem illettek bele az egykori Népbank – a hatvanas években helyőrségi klub – és a Városháza – a hatvanas években Tanácsháza – közötti földszintes épületek. Így kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy három legyet is ütött egy csapásra a város, amikor a Megyei Tervezővállalat elképzelései alapján felhúzták azt a 77 lakásos társasházat, amit egy korabeli képeslap Árkádos-házként jelölt.

A Pap Bélától kapott fotógyűjtemény újabb darabja azt bizonyítja, hogy az Árkádos-ház lakásait jóval előbb elfoglalhatták a lakók, mint a későbbi Árkád presszó fölöttieket. Ráadásul a majdani legendás vendéglátó-ipari egység is csak később – szerintem 1964 késő őszén – nyithatta meg a kapuit. Mert, mint ezen az útépítési munkafolyamatok megörökítése miatt készített fotón is látszik, a 77 lakásos társasház jó néhány erkélyén már ágyneműket szellőztetnek az új lakók, a belső árnyékolók különböző mértékig vannak lehúzva, sőt, a negyedikről egy rövidnadrágos férfi is figyeli a Magyar utca elején dolgozókat. A rá merőleges, kétemeletes ház lakásai viszont üresnek tűnnek, avagy a nyári napfény tükröződik érdekesen az ablakokon. Az Árkád presszó jellegzetes, világító felirata viszont még nincs a helyén, miként az ablakok sem.

Sőt, ha jobban megnézzük, a sóderszita, a betonkeverő, az ideiglenes trafó, a taliga és a homokkupac is a majdani presszó terasza helyén kapott helyet. Arról nem is beszélve, hogy ekkor még semmi sem látható abból a beton elválasztó elemből, ami nemcsak elhatárolta a sörkereskedéstől a teraszt, de hosszú évtizedekre hozzátartozott a Magyar utca Kossuth tér felöli végének a képéhez is. Ez csak azért érdekes, mert arról a különleges, leginkább könyvespolcra emlékeztető betonépítményről eddig azt gondoltam, hogy az Árkád presszó szerves részeként épület. E fotó azonban inkább azt sejteti, hogy a Magyar utca végleges lezárásával, a közforgalmú terület kialakításával került a helyére. Valamikor tehát 1964 nyara után.

Merthogy az ismeretlen, akkurátus fotósnak köszönhetően nemcsak az került ennek a nagyításnak a hátuljára, hogy Árkád, hanem az 1964. augusztusi dátum is. Amikor – az árnyékok alapján – 9-10 óra tájban ketten már azon tanakodhattak, hogy aznap éppen mivel folytassák a munkát.