2025.08.27. (szerda)

Bontsuk a jövőt!

Bontsuk a jövőt!

Dátum:

Bezárni, megszüntetni, lebontani mindig kellemetlenebb, mint megnyitni, megalapítani, felépíteni. Már csak azért is, mert előbbi esetekben magyarázkodni kell, az utóbbiaknál viszont ünnepelni lehet. Jut eszembe a szolnoki oktatási intézmények átszervezéséről.

11-iskolak3_400Itt van május elseje! Ismerik azokat a lufikat, hogy „tudásalapú társadalom”, meg „kiművelt emberfők”, továbbá „az oktatás az alapja a gazdasági fejlődésnek”? Amióta az eszemet tudom, ezeket hallom politikusoktól és szakértőktől. Meg, hogy reform, átalakítás, átszervezés, ami miatt kicsit ugyan összehúzzuk a nadrágszíjat, de nem rosszabb, hanem jobb lesz minden. Négy évtizede süketelnek, és azt látom, sem a tudásalapú társadalom nem köszöntött ránk, sem a gazdasági fejlődés nem indult el, ráadásul az oktatási intézmények jelentős része a gyermekmegőrzésre rendezkedett be.

Finnország valamikor az ötvenes-hatvanas évek tájékán elhatározta, hogy a jövőben nem favágó, vadászó, a szomszédoknak kiszolgáltatott ország szeretne lenni. Nekiláttak hát az oktatási rendszer fejlesztésének. Drága volt, sokáig tartott, de úgy tűnik megérte. Hány ember zsebében csörög Nokia telefon?

Japán a második világháború után belátta, hogy a sebeik nyalogatásánál jóval célravezetőbb, ha először a fejekben tesznek rendet. Magas színvonalon kell oktatni, kutatni, és a világ minden tájára elmenni, és hazavinni a hasznosítható tudást. Hányan járnak japán autókkal, használnak a szigetországban készült elektronikai kütyüket?

A kínai gazdaság sem csak azért fejlődik, mert sokan vannak, és olcsó a rabszolgamunka. Dél-Korea sem abból él, hogy a levetett gyártósorok nála kötöttek ki. India sem azért fog hamarosan mindenkit lehagyni, mert a lakosság jelentős része nyomorog.

11-iskolak2cl_400A honi politikai elit – pártállástól, világnézettől, választói akarattól függetlenül – évtizedek óta rövidtávú érdekeinek engedve, a harácsolás lehetőségétől megszédülve felejti el, hogy nemcsak az adott pillanatnak tartozik felelősséggel. Lózung vagy sem, de szerintem nincs más kiút az évek óta büdösödő gazdasági, politikai, közéleti, közbiztonsági – és sorolhatnám – posványból, mint a minőségi oktatás. Ez azonban nem négy évekre szóló projekt! Ebbe nem lehet úgy belevágni, hogy a te szakértőd azért hülye, mert neked szakért, az enyém meg azért zseni, mert nekem nyomja a szövegeket!

Az, hogy egyre kevesebb lesz a gyerek, minimum tíz éve tudható. Az, hogy a jelenlegi oktatási rendszerbe felesleges plusz pénzeket invesztálni, nagyjából ugyanennyi idő óta nyilvánvaló. És szerintem az is teljesen világos, hogy az oktatástól pénzt elvonni mélyreható, valódi reform nélkül, nem más, mint a napi túlélésre játszani. Amitől lehet, hogy kicsit szebb képet fest majd a költségvetés, lehet, hogy lesz néhány üres ingatlan, de az égvilágon semmit nem old meg.

Viszont a problémák nem az egyes iskolákban, még csak nem is a helyi önkormányzatoknál gyökereznek! Mert nincs az a város, és nincs az a szuper polgármester, aki országos akarat nélkül gatyába tudja rázni a legfontosabb ágazatot. Ugyanakkor a közoktatást és a felsőoktatást érintő, egy éve tartó, elképesztő bolyongás – amiben az illetékes államtitkárt már legalább kétszer alázták meg, és küldték vissza a startvonalra – pontosan mutatja, hogy valódi reformokat a biztos többség sem képes elindítani. Leginkább azért, mert kormányon már annyi belső lobbinak és érdeknek kell megfelelnie, hogy csak a lényeg veszik el. És az sem vigasztal, hogy lett volna nyolc évük felkészülni, alaposan kidolgozni, megvitatni, megrágni, és legalább egy éve letenni az asztalra, hogy mit akarnak.

Mert akkor idén tavasszal már lett volna értelme arról beszélni, hogy Szolnokon hány iskolát szervezünk át, mi, hová költözik, és ettől mennyi megtakarítást várunk. Mert, ha az elmúlt nyolc év érdemi munkával telt volna, akkor nem hasadna meg a szívem amiatt, hogy most, amikor kevesebb a gyerek, van elég hely és pedagógus, nem a minőségi oktatásra fektetjük a hangsúlyt, hanem a meglévő infrastruktúra leépítésére.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Villogni jó?

A világ első közlekedési jelzőlámpáját 1868-ban helyezték üzembe. Magyarországon 1926-ban kezdett működni az első. Hogy Szolnokra mikor telepítettek először ilyet, nem tudom, szerintem legalább negyven éve. De hogy a működtetésük a mai napig gondot okoz, az biztos.

A napszámosság felszámolása

Alsós osztályfőnököm kedvenc mondása volt: "amilyen a mosdó, olyan a törölköző". Bár soha sem az oktatás helyzetére értette, én erre használom: amilyen az oktatás, olyan az ország ma és holnap. Meg lehet alázni a pedagógusokat, a következményét viszont nem holnap és talán nem is mi érezzük.

Kilenc évvel ezelőtti tavasz

Még csak épült a Tiszavirág-híd, Ságvári volt a Boldog István, az Agóra helyén a néhai pártgarázs parkolóját lehetett használni, és a Dózsa György út is a másik irányba volt egyirányú. Ahhoz, hogy a hasonló soraimat olvassák, még nem feltétlenül kellett a Facebook, sőt az IWIW sem.

Segélykiáltás a Táncolókért

Az egykori Ságvári Művelődési Ház oldalsó bejárata fölül eltűnt Andrássy Kurta János 1958-ban készült Táncolók című domborműve. Mivel nem tudom, hogy végleg megsemmisült vagy csak az építkezés idejére került biztonságos helyre, segítséget kérek. Ki tud valamit a műalkotásról?