Úgy tűnik sokan felemelték a kezüket a Cinema Paradiso Szolnok című, a néhai Vörös Csillag/Nemzeti moziról szóló képes cikk kapcsán. Nemcsak a régi randik okán.
A mozi emlékei
V. Ildikó: Én is felemeltem a kezem.
B. László: Őszintén sajnálom. Micsoda emlékek jöttek elő bennem. Köszönöm!
K. Tünde: Sok szép emlék fűz a mozihoz
D. Márta: Szerintem nagyon sokan vagyunk így.
K. László: Volt még kertmozi is.
V. Péter: Az utolsó előtti képen, a beugróban, a két bejárt között volt egy pad. Na, ott egyszer beleültem egy rajzszögbe. Máskor meg eldurrantottam egy rózsapatront, erre jött a diri és jól seggbe rúgott. Azóta sem szeretem. Ja, és a keresztapám egy darabig másodállásban itt volt mozigépész.
P. Balázs: 1989-ben a Szíves bocsokat, 1998-ban az Armageddon-t láttam itt.
S. György: (S. György először egy fotót kommentelt a cikk alá. Kérésemre próbálta felidézni, hogy kik láthatók a mellékelt képen. Köszönet érte – A szerk.)
Nem mindenkinek a nevére emlékszem sajnos. Balról az első hölgyét már nem tudom, hogy hívtrák. Tovább Schenkerné, Bakosné, Hajdúné, az első gépészre nem emlékszem, a második Hajdú.
Sokszor ültem az ügyeletes széken, jelezve, ha volt valami gond, és persze megnéztem az aktuális filmet. Valamikor volt oldalpáholy is, amiknek a helyére később a fűtést szerelték. Ott jegyszedőként is besegítettem. A híradó tekercset át kellett vinni a Tisza moziba, ezért kezdődtek az előadások félórás különbséggel.
Sajnálom, hogy ez is tönkrement Szolnokon.
L. Sándor: Bakos néni sokszor beengedett minket jegy nélkül is… (Ez az 50-es évek végén volt.)
P. Ferenc: 1957 tavaszán, vagy nyarán voltam először ebben a moziban. A Zója című szovjet filmet láttam itt, amely a hős partizánlányról szólt, akit a végén a gaz németek felakasztottak. Tiszta horror volt korhatár nélkül, tele eszmei mondanivalóval!
B. Klára: Szigorúan ellenőrizték, hogy a 18 éven felüli filmekre ne menjen be kiskorú. Érdemes volt a személyit magunkkal vinni. Kezdő tanárként egyszer elfelejtettem. Szerencsére a Kossuth téren laktam, hazaszaladtam, és ha későn is, de bemehettem.
Sz. Béla: Egy jegy az erkélyre 10 forintba került. Ennyi volt 1973-ban a kezdő órabérem a TVM-ben. Nem tudom hány munkaórányi fizetésemet moziztam el, de azt hiszem, sokat.
K. Magdi: Szomorú volt így látni, amikor még működött, éltünk társasági életet. Volt hol.
F. György: Kiváló, bár szomorú írás.
