Érezték már azt színházban, hogy legszívesebben felugranának, és valamelyik szereplőt ledorongolnák? Szerencsére az Öldöklés istene jórészt egy üvegfal mögött játszódik a szolnoki Szín-Mű-Helyben. Így csak kívülállói vagyunk egy olyan hétköznapi történetnek, aminek bármikor részesei is lehetnénk.
A szolnoki Black comedy teljesen beszippantott. A két felvonás idejére megszűnt körülöttem a világ. Kikapcsolódtam és szórakoztam. És örültem is, mert az elvitathatatlan főszereplő, Ónodi Gábor mellett az eddig szintén kevésbé reflektorfénybe kerülő Vándor Attila és Sárvári Diána is brillírozhatott.
Alcsi, Scheftsik-telep, I. kerület, Zagyván túli városrész, Vosztok, Tallinn. Ezek kis túlzással Szolnoknak ugyanazt a részét jelölik, amit csak a hatvanas évektől laknak sokan. Egykor a kórházak és a laktanyák negyede is volt. A Szolnok Múlt Tár negyedik kiállítása az Ormos parkhoz került.
Nagyszüleimnél, de még szüleimnél is sok elromlott, használhatatlan vagy semmire se jó tárgy végezte "majd jó lesz még valamire" felkiáltással a padláson, a kerti házikóban. Nem gondoltam, hogy ezeket a tárgyakat, illetve felhasználásukat tudományos igényességgel is lehet vizsgálni.
