A szerdai gyerekre természetesen büszkék lehetünk a szaporodó nemzetközi díjai miatt, számomra mégis sokkal fontosabb, hogy mutat valamit abból, milyen Magyarország a 2010-es években. Ez éppoly ritkaság a kamerák előtt, mint Thuróczy Szabolcsot ennyire finom és érzékeny filmszerepben látni.
Nehéz eldönteni, hogy a 24 emeletes 1970-ben készült makettje, vagy a máig pusztuló Hasznos-ház eredeti, homlokzati tervrajza, netán az Alföldi Állami Áruház 10 éves jubileumi tablója izgalmasabb-e a Levéltár új kamarakiállításán. Kincsek az elmúlt száz évből.
A szolnoki repülés története mellett a város múltjáról is sok érdekességet elmesél a három évtizeddel ezelőtt megjelent Ötven év a Tisza fölött című kiadvány. Az antikváriumban talált könyvnek köszönhetően például megtudtam, hány nézője volt az 1974-es szolnoki Ejtőernyős világbajnokságnak.
Évente két olyan magyar filmnek kellene készülnie, mint a Tisza moziban is most futó Anyám és más futóbolondok a családból című alkotás. Nem azért, mert annyira jó, hanem mert a szépen fényképezett történetben rengeteg, nem feltétlenül ismert színész is feltűnhet, olykor fontos kérdéseket érintve.
A Veszettek az év legfontosabb magyar játékfilmje. Kár, hogy a bemutató hétvégéjén alig háromezren váltottak rá jegyet, miként az is, hogy a második héten, Szolnokon is már csak a Plázában látható, vállalhatatlan időpontban. Pedig fontos lenne, hogy sokan megnézzék.