Az egykori Nerfeld-palota második emeletéről profi fotós készíthette ezt a felvételt 1974-ben a mai Baross utca elejéről, amikor az még Beloiannisz út volt. Valószínű, hogy az ismeretlen fotós nem turisztikai emléknek szánta a felvételt, hanem a 4-es út építéséről szóló képes beszámolónak.

Az élesség, a beállítás, a képkivágás, a vízszintes és a függőleges tengely tökéletessége, de a színes technika, a fotópapír és az előhívás minősége is arra utal, hogy ezt a 13×9 centis nagyítást profi fotós filmtekercséről, profi körülmények között készítették. Ebből pedig arra következtetnék, hogy a képet vagy valamelyik országos, színes képeslap megrendelésére, vagy a 4-es főút átkelési szakaszán dolgozó vállalatok egyikének a megbízásából, archiválási céllal készítette az ismeretlen fotóriporter, aki a helyszínt (Szolnok) és a dátumot (1974) is ráírta a papírkép hátuljára. Persze, ha nem lenne ott az évszám, a Madas-ház hiánya, a vasútállomásnál lévő 24 emeletes állapota, na meg persze az akkori Beloiannisz út elejének feldúltsága is egyértelművé tenné, hogy máskor nem, csak annak az évnek a nyarán – a fák lombkoronája alapján mondom ezt – születhetett meg ez a felvétel.

Nézzük meg rajta először az építési területet! Azaz a Baross utca néhai páratlan oldalát, amit a mai Szapáry utcától – akkor Ságvári körút – kezdődően a hatvanas évek elejétől kezdtek szisztematikusan szanálni a Hősök teréig. A kereszteződésben lévő Hungária kávéház talán még a második világháborúban semmisült meg, majd következett a Kossuth utca végéhez tartozó Kereskedelmi Bank és a mellette lévő temetkezési vállalat elbontása, hogy helyet csináljanak a Ságvári körúttá válásának és a pártháznak. Aztán a Hősök tere sarkán lévő bolt következett még a hatvanas évek első felében, hogy aztán a hetvenes évek elején a Kommunisták Magyarországi Pártjának alakulási helye, a Tiszavirág presszó épülete, a 33-asnak helyet biztosító Madas-ház és a Beloiannisz és a Szív utca közötti rész is eltűnjön. Pont addigra, amikorra a József Attilán és a Beloiannisz felsőbb részén befejeződött a közművek cseréje – miként a Kossuth téren is -, így nekiugorhattak a legnagyobb falatnak a Ságvári körút és a Hősök tere között. A mellékelt fotón még fektetik a közműveket, de már készül az aluljáró, és az utca, egyben a 4-es főút átkelési szakaszának az új nyomvonala is ki van jelölve.

A páros oldal épületei alig változtak az elmúlt ötven évben. A használói viszont annál többet. A felvétel bal szélén ott a Kindlovics-bazár, földszintjén a fotószaküzlettel. Utána nem látszik, éppen milyen iparcikkbolt működött, az azonban biztos, hogy a 4-es számú ház emeletén az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat irodái székeltek ekkoriban. Majd következik az 1-es ABC épülete, emeletén az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat központjával, aztán pedig a mai bank épülete a Sütő utca sarkán, amiben a fotózáskor Gelka javította a tévéket, rádiókat és egyéb háztartási berendezéseket. A Sütő utca másik oldalán lévő földszintes és a mellette álló emeletes ház persze már nincs meg, a Magyar Külkereskedelmi Bank helyi székháza került a helyükre a nyolcvanas évek végén. De jól látszik a kőolajos irodaház, a rendkívül szürke nagyposta, és végig ugyanazok a házak, amelyek a mai napig ott állnak a Baross utca páros oldalán, csak éppen már nem hömpölyög előttük a 4-es főút forgalma.

A Szolnok egykor legfontosabb kereszteződésének átépítéséről készült képeket nézegetve nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy miként élhette meg a város ezzel a hosszú éveken át tartó beruházással járó felfordulást. Mert ne felejtsük el, hogy hiába épült a 4-es főút új átkelési szakasza, az egyetlen Tisza-híd miatt addig is át kellett valahogy kelniük az autóknak Szolnokon. És nem! A beruházás első éveiben még nem volt kész az Ady Endre út, sőt a Mátyás király utca is jóval szűkebb volt, hogy a Csanádi, ma Nagy Imre körút hiányát ne is említsem. Persze, sokkal kevesebb autó volt a városban, miközben nagyjából ugyanannyian éltek akkor Szolnokon, mint most, azaz közlekedni csak kellett. Szóval miközben a hatalmas beruházáson gondolkodunk, hajtsunk fejet elődeink türelme és évekig kitartó tűrőképessége előtt is.