Tekinthetjük korabeli riportképnek, de akár a katasztrófaturizmus első szolnoki fényképes lenyomatának ezt a Bakos István gondozásában itt megjelent képeslapot. Mert nem kétséges, hogy ez a postázható felvétel legfeljebb néhány nappal készült az utolsó fa közútihíd katasztrófája után.
Évtizedekkel ezelőtti megyei napilapokat nézegetve megtudhatjuk, hogy milyen problémákkal küzdött 40 éve a MÁV, mikor került helyére a Kossuth téri "forgókerekes" Casco-reklám, mi minden épült hatvan éve, és mivel próbálták "olajozni" az 1954-es, egyjelöltes tanácsi választásokat.
Kezdjük az idei meghallgatás időpontjával, hogy aztán a kommunikáción, a Tiszaligeti strandfürdőn, a Szolnoknak súlyos versenyhátrányt okozó vasúton, a közlekedési szabálysértéseken és fiókokba került stratégiákon keresztül eljussunk a biliig. Új 10 pont az új közmeghallgatás elé.
A Tisza-híd Szabadság téri hídfőjénél arra emlékeztet e tábla, hogy olyan 30 évvel ezelőtt még érdemes volt turistainformációt működtetni a Tiszaliget elején, talán a Touring hotelben. Nemcsak azért, mert abban a múlt időben még nem a világhálóról és okoseszközökről tájékozódtak a turisták, hanem mert valóban felbukkantak ilyenek Szolnokon. Azokra az időkre emlékezve, vagy a helyi turizmus felvirágzásában bízva olykor megkoszorúzhatnánk ezt a kint felejtett táblát.
Csak szolnoki témájú Chiovini Ferenc képek lesznek láthatók a Munkácsy-díjas festő születésének 125. évfordulóján, a nevét viselő galériában megnyíló kiállításon. "Nemcsak Chiovini kötődött Szolnokhoz, de úgy tűnik, a szolnokiak is hozzá." Seress Zsuzsával, a galéria vezetőjével beszélgettünk.
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
Harminchét év után Jakab Dezső és Komor Marcell, illetve az épületeik miatt szerettem volna Szabadkára menni. Egy végtelenül kedves, kozmopolita, megfizethető, kávéházazó várost találtam.
A belvárosi nagytemplom toronysisakja még egyáltalán nem menekült meg. Az ezért (is) küzdő Dombi Gábor műemlékvédelmi szakértőt arról kérdeztük, hogy áll a sisak megmentésének ügye.
