Egy kora nyári, borús hétköznap reggelen, évekkel az első világháború előtt örökítette meg valaki Szolnok főterén állva a Magyar és a Gorove utcák sarkát. Érdekes, hogy ott, ahol ma is sokan kísértik a szerencséjüket, már az előző századfordulón is lehetett próbálkozni Fortuna kegyeinek keresésével.
Szolnok képileg a legjobban dokumentált közterülete, amelyről a 19. században festmények, az előző századfordulón képeslapok jelentek meg, a huszadik században pedig rengeteg riportfotó. Hivatalosan tíz számozott telekből áll, ám a szolnoki Kossuth tér azért ennél kacifántosabb hely.
Hetven éve akadozott az Áchim iskola és az SZTK építése. Hat évtizede a MÁV kórház beruházásával voltak lemaradva, miközben az állomás rekonstrukciója elindult. Fél évszázada óvodák nyíltak, áruházak épületek, 1984-ben pedig megnyílt a Széchenyi lakótelep harmadik iskolája.
A Jó estét nyár, jó estét szerelemben áll először a Szolnoki Szigligeti Színház színpadára színészként Barta Ágnes, aki diploma után hét évig volt a Nemzeti Színház tagja. Az egyébként szolnoki színésznőt sokan ismerhetik a Mellékhatás című sorozatból. Az első szolnoki premierje előtt beszélgettünk.
Szolnok esetében 7.300.000.000, azaz hétmilliárd-háromszázmillió forintról van szó, ha a 2023. évi előirányzatot vesszük figyelembe a város módosított költségvetése alapján. Ez a 7,3 milliárd forint Szolnok éves kiadásainak nagyjából a hatodával egyenlő. Ráadásul a helyi gazdálkodókon múlik.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
