Négy évtizede még az volt a hír, hogy már majdnem száz nyilvános telefonfülke működik Szolnokon. Napjainkban meg talán az lehetne a szenzáció, hogy akad egyetlen egy a városban, amelyik vállalható állapotú. A Jubileumi tér sarkán már csak a duplafülke áll, készülék sincs benne, de kiválóan alkalmas feszültség levezetésére, grafikai vágyak kiélésére és bérrollerek elhagyására. Lehet, hogy kezdeni kellene a régi telefonfülkékkel valamit. Mert a világ tovább változik.
Véssey Miklós apás novellái a Képmás Magazinban jelentek meg, amelyekből nemrégiben novelláskötetet adtak ki Apa kezdődik címmel. A kötetet a szerző Király Eszterrel közösen mutatja be szeptember 27-én a Verseghy könyvtárban. A beszélgetőtárssal beszélgettünk.
Farkas úr leginkább a lelkiismeret-furdalását küldte el a belvárosi nagytemplom rajzolt tornyára írva a Tabánban élő Jolánkának. A városháza alatt üzletet működtető Fuchs Lipót és Fia cég gyönyörű rajzból litográfia eljárással készült, dombornyomott képeslapját 5 fillérért kézbesítette a posta.
A Szolnoki Művésztelep és a Zagyva közé épített sétány akkor is a város része lesz, amikor többségünkre már emlékezni sem fognak. Éppen ezért erről az építményről a vártoronytól, a benne lévő kiállítástól és kávézótól valamint a Damjanich-szobor előtti tértől függetlenül is érdemes beszélni.
A Jubileumi teret és a Thököly utcát összekötő mai Liget utcának talán csak a nyomvonala egyezik meg azzal az azonos nevű közterülettel, ami 1944 előtt ugyanezen a helyen volt. A szövetségesek bombázásai lényegében eltüntették a korábbi házakat, amelyek helyén ma egy intézményutca fut.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
