Építkezés miatt meddig foglalható el járda vagy parkoló Szolnokon? A közterületek ilyen használatából vajon mennyi bevétele van Szolnoknak és a cégeinek? Az így befolyó forintokat mire költik a választottjaink és a hivatalunk? Optimista próbálok lenni, ugyanakkor szubjektív is vagyok.
Például a Baross és a Szapáry utcák, de a Boldog Sándor István körút is jórészt irányonként egysávos. Ehhez képest "feltétlenül" indokolt a Jubileumi téren, a Szolnok ABC előtt egy kétsávos út. Igaz, a bal oldali sávot évtizedek óta parkolónak használják a szolnokiak, akinek ugyanennyi ideje ígérgetik az állomás előtti parkolás rendezését. Ez a megállni tilos tábla csak arra jó, hogy olykor valakik úgy döntsenek, szolgálni és védeni kell. Pedig a szolnokiak érdekét és szokásait is lehetne "törvényesíteni".
Ha ezentúl valakinek meg kell világítanom, miért működik az oktatás, az egészségügy, a közszolgáltatások, és minden, amit az adónkból tartunk fenn, akkor a Fekete pont című filmet fogom citálni. Például a központi szál mellett is megálló kis történetet, ami a filmbéli iskola kizuhant ablakáról szól.
Az utolsó szolnoki, tiszai fahidat ábrázoló képeslapot akkor küldték innen Bécsbe, amikor az eredetileg Obermayer Lajos által ácsolt átkelőnek már nyoma sem volt. A Sirály nevű kis gőzös azonban egész biztos, hogy minimum hat, de inkább tíz évvel korábban került Ragács Gyula lencséje elé.
Az Aranylakat parkolójában lakókocsis street food burgerezőt nyitni a legnagyobb hőség idején, az olyan pimasz ötlet, amire csak azt lehet mondani, hogy ha a kitalálói hisznek benne, akkor csatlakozzunk és szurkoljunk! Amit nagyban megkönnyít, hogy tényleg jók a burgereik.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
