Hogyan van becsapva a szemem? Percekig mentem közelebb, távolabb, oldalaztam vagy koppanásig toltam a fejem a falig, hogy megfejtsem Németh Marcell stégjeit a Damjanich Múzeum folyosógalériáján. Az időszaki terem képeinél pedig türtőztetni kellett magam, hogy ne nyúljak hozzájuk.
Az egykori szolnoki gróf Tisza István tér 2-es, 3-as és 4-es számú telkein álló házak, sőt talán az 1-es épületének egy részlete is ránk maradt Weinstock (Nagyváradi) Ernőnek köszönhetően, aki szerintem a 1928-29-ben (is) járhatott a városban, amiről ez az ötképes mozaiklap tanúskodik.
Az Élő blogSzolnok Anno sorozat négy előadása újra hallható lesz a Tiszavirág Fesztivál idején a Tisza moziban. Bajnai Zsolt, a blogSzolnok szerkesztője a város épített történetét a 19. század közepétől a rendszerváltásig négy estén meséli el ismét sok régi fotóval, képeslappal és térképrészlettel.
Elvitathatatlan, hogy az elmúlt négy és fél évben épültek új kerékpárutak Szolnokon, ugyanakkor néhány szakasz hiánya továbbra is fájó, és nem sikerült megoldani az egyirányú utcákban a szembe bringázás legalizálását sem. A kerékpártárolók terén sem nagyon zárkózunk fel Európához.
A Klisé nyerte a Szolnokon rendezett IX. AztaQ könnyűzenei tehetségkutatót, így ősszel ott lehetnek az Öröm a Zene országos döntőjében, de addig is találkozhatunk velük a Művészetek Völgyében vagy a Petőfi Rádióban. Molnár Alizzal (MA) és Bagi Bálinttal (BB), a Klisé tagjaival beszélgettünk.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
