2026.06.15. (hétfő)

Csak a Tisza

Csak a Tisza

Dátum:

A budapesti Monostory György megbízásából dolgozó fotós a szolnoki Erzsébet királyné tér felől örökítette meg a Ferenc József rakpartot, nagyjából a Horthy Szabolcs tér szélén állva. A túlparton a Móricz-liget és a Regatta, szemben az 1911-ben átadott első vasszerkezetes Tisza-híd. Nyolc évtized múltán csak a Tisza a régi.

A budapesti Monostory György megbízásából dolgozó fotós a szolnoki Erzsébet királyné tér felől örökítette meg a Ferenc József rakpartot, nagyjából a Horthy Szabolcs tér szélén állva. A túlparton a Móricz-liget és a Regatta, szemben az 1911-ben átadott első vasszerkezetes Tisza-híd. Nyolc évtized múltán csak a Tisza a régi.

Egy unatkozó katona küldte ezt a budapesti kiadású, de a szolnoki Tisza-partot ábrázoló képeslapot özvegy édesanyjának 1940. február 18-án. Mint a káprázatos „szépírással” írt üzenetből kiderül, a fiatalembernek semmi munkát nem adtak Szolnokon, ezért anzikszon jelzi, hogy szabadságot fog kérni – és azt meg is kapja majd -, így már pénteken reggel otthon, azaz Békéscsabán lehet. A biztonság kedvéért azért megkéri a távolban lévőket, hogy a szolnoki 125-ös telefonszámon hívják fel előző este. Majd még odabiggyeszti, hogy „Lukács néninek nem kell elébem jönni”, ami számomra azt jelenti, egy viszonylagos jólétben élő család besorozott gyermeke küldhette ezt a lapot Szolnokról, a második világháború második évében.

Amikor az alig másfél évtizede kialakított Tiszaparti sétány még vagy már úgy nézett ki, ahogy az ország egyik legnagyobb képeslapkiadója, a fővárosi Monostory György megbízásából dolgozó ismeretlen fotós megörökítette. Aki nagyjából a református templom előtti kis utca – Szegedi Kis István köz – torkolatánál állva dolgozott. Bal szélen, a fák mögött akkoriban még a megye 1914-ben elhunyt főispánjának a nevét viselte a gimnázium előtti park, ami a Tisza szálló 1927-es átadása után nyerte el mai formáját.

A Ferenc Józsefről elnevezett rakpartot is akkoriban alakították ki, részben azért, hogy a belvárost stabil gát védje a folyótól. Így készült el az a mellvéd, aminek jellegzetes beton lábazata, illetve a végén már sárgára festett korlátja még néhány évvel ezelőtt is meghatározta a sétány képét. És, amin eredetileg sem a beton virágtartók, se a kandeláberek nem voltak ott, miként a sétány is kaviccsal lehetett felszórva. Mint látható, a világításról még fa póznákra szerelt, apró lámpatestek gondoskodtak, amik fényénél sok titkos csók elcsattanhatott a gyönyörűen ívelt, sövény közé állított padokon.

Nagyjából a Tisza szálló magasságában egy gőzhajó is horgonyoz a folyón. Ami talán nem sétahajóként szolgált, hanem a folyón menetrend szerint közlekedő járatként. Ami a hatvanas évekig szállította Szolnokra a Tiszán fentebb és lentebb lakókat. Főleg onnan, ahol nem volt vasút, a buszközlekedés meg még bizonytalanabb és lassabb volt, mint a folyami szállítás.

A folyó túloldalán, az 1911-ben átadott, majd 1919-ben és 1944-ben is megrongált gyönyörű vashíd bal lábánál a Tiszaliget „őse”, a Móricz-liget partszakasza látszik. Ami helyet adott a szolnoki evezős életnek, ahol fürdeni is lehetett a folyóban, fentebb, a gát fölött pedig étterem és teniszpályák is működtek. Nagyjából az egykori Aranylakat és a mögötte lévő parkoló területén, amin túl a mai Liget leginkább egy ártéri erdőre hasonlított.

A Tiszaparti sétányként meghatározott Ferenc József rakpartról nem sokkal a képeslap feladása előtt készülhetett ez a felvétel. Így talán nem túlzás azt mondani, hogy szűk nyolcvan évvel ezelőtt ilyen volt a mai sétány. Ami első ránézésre semmit sem változott. Alaposabb bogarászás után azonban kiderül, hogy a szőke Tiszán kívül minden megváltozott az elmúlt, minimum hat rendszerváltás alatt.

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Zöldár a torkolatnál

Szigeti Henrik már a „szép Tisza-hídról” örökítette meg a Zagyva torkolatot. Aki viszont postázta ezt a képeslappá lett fotót, a szolnoki vártemplom tornyát már nem láthatta ilyennek.

Szabálytalanul Deáknak

Az 1904-ben Szolnokon szolgáló őrvezető lapja a postára adás napján megérkezett Kunmadarasra. Az érvényes szabályokat ugyan megszegte, de azért erre az anziksz készítői is ösztönözték.

Új év és Damjanich

Minden bizonnyal egy Pásztóról Szolnokra elszármazott hölgy küldte édesanyjának új évi üdvözletét az alig egyéves Damjanich-szoborral a nagy háború előtti utolsó békés szilveszterkor.

Nincs Szolnokon villamos!

A szolnoki „szép Tisza-hidat” mutató képeslaphoz használt fotó tulajdonképpen 1911 és 1937 között bármikor készülhetett. Ebben az esetben a képnél izgalmasabb a hátlapra írt szöveg.