A József Attila és a Százados út kereszteződésének környékét egyrészt a XIX. század második felében a Járműjavító, majd a század utolsó éveiben megépült laktanya kapcsolta be igazán Szolnok vérkeringésébe. Ez utóbbi fontos állami beruházás és intézmény volt, több képeslapon is megörökítette.
Azt hittem, a Fiumei útnál egyszerűbb történetű közterület nincs Szolnokon. Aztán szinte egy pillanat alatt kiderült, hogy legalább annyi kacskaringó van a múltjában, mint a vonalvezetésében. Mert az sem hétköznapi feladvány, ha valaki meg akarja mutatni a Fiumei út elejét és végét.
Hogy mikor készült Szolnokról a második, közforgalomnak szánt, boltban megvásárolható városi térkép, még nem tudom. Az azonban biztos, hogy 1959-ben az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalata kiadott egyet. Ami hatvan év távlatából is rendkívül érdekes.
Szolnok legismertebb sarkán - a Szapáry és Kossuth találkozásánál - közel fél évszázadig állt az építtetőjéről elnevezett Nerfeld-palota. Sokszor írtam már az építéséről, az 1969-es tűzről és a helyére tervezett toronyházról. Nagy Zsolt a bontását is dokumentálta. Ezekből a képeiből válogattam.
Megszépült a Szegő Gábor Általános Iskola, ami bár nem teljes felújításon esett át, 105 éves történetének mégis a legnagyobb beruházásán van túl. A tervezőknek és a kivitelezőknek köszönhetően Rerrich Béla korabelei terveihez a lehető leginkább igazodva újult meg az épület.
