Ez a tér minimum a második nevét viseli, immár 69 éve. És ez az a tér, ahol a rendszerváltások miatt immár a harmadik szobor áll. Ahogy ez az a tér, ahol élete során minden szolnoki és város környéki legalább egyszer megfordul, bár talán a nevét sem tudja. A szolnoki Hősök tere.
A mai szolnoki vasútállomás több szempontból is rekordernek tekinthető. Például, mert minden bizonnyal ez a város legnagyobb és egyben a leghosszabb ideig épített középülete. Lassan négy évtizede megkerülhetetlen eleme a városképnek, és bizony ráférne egy születésnapi felújítás.
Negyven évvel ezelőtt - ha hinni lehet a forrásoknak - kisebb robbanás volt hallható a szolnoki állomás környékéről. Azon a napon repítették ugyanis a levegőbe a Pfaff Ferenc tervei alapján 1907 és 1909 között valamikor épült harmadik szolnoki vasútállomást.
Amíg nem néztem utána, addig azt hittem, a Szántó körút egy agrárszocialista vezérről kapta a nevét. Most már tudom, hogy az egyik legrégebbi szolnoki utcáról van szó, ami a látszat ellenére a város elmúlt százhúsz évének történetét is őrzi.
Talán a legfiatalabb körutunk, ami az elmúlt 43 évének a félidejében kapott új nevet. Páratlansága abban is rejlik, hogy nincs páros oldala, illetve hat házszáma alatt többen élnek, mint néhány környékbeli településen. A Szolnok Ispán körút a város átépítésének is egyik mementója.
