Legalább annyira meglepődnék, ha előbukkanna a Kossuth utca 12. szám alatti ház eredeti homlokzatszínén, mintha hirtelen tucat számra kerülnének elő fotók az épület elmúlt évtizedeiről. Ha a házszám alapján nem ugrik be, a hatvanasról van szó.
Szolnok egyik legrövidebb utcája, amelynek páros oldalán csak egy ház áll, hiszen az ott álló házak a Kossuth utcáról, illetve a Verseghy parkból nyílnak. Az elmúlt száz évben ez a harmadik neve. Jelenleg az egyetlen olimpiai érmes maratoni futónk nevét viseli.
Átjáróház. Eddig azt hittem, ennek a fogalomnak csak Pesten van értelme. Aztán felfedeztem egyet a Kápolna utcában, meg még kettőt a Baross utcában, és rájöttem, van néhány titkos út ebben a városban. Amelyek ismerete legalább annyira praktikus, mint érdekes.
Korabeli újságokat lapozgatva, és az ott olvasható, negyven évvel ezelőtti forintok értékét maira átszámolva, valami egészen elképesztő összeg jön ki, ha azt próbáljuk megtippelni, milyen értékben hajtottak végre jóléti beruházásokat a hatvanas-hetvenes években Szolnokon.
Ültem a pártház előtti buszmegálló padján 1986-ban, és néztem a május elsejei felvonulókat. A következő évben viszont iskolai pólóban, kötelezően vonultam, és integettem a Kossuth téri tribünnek.
