Eredetiben a zsinagóga és még valami

Eredetiben a zsinagóga és még valami

Dátum:

Ernő valamikor a húszas évek elején tudatta a Jászberényben élő Mariskával, hogy Szolnokon "működik" - jelentsen ez bármit is -, ahonnan természetesen szívélyes üdvözletét is küldte egy pár évvel korábban kiadott képeslapon. Amin, így száz év távlatából, van pár érdekesség.

Ernő valamikor a húszas évek elején tudatta a Jászberényben élő Mariskával, hogy Szolnokon „működik” – jelentsen ez bármit is -, ahonnan természetesen szívélyes üdvözletét is küldte egy pár évvel korábban kiadott képeslapon. Amin, így száz év távlatából, van pár érdekesség.

Ehhez a Szolnokon 1917-ben kiadott színezett képeslaphoz egy olyan fotót használtak, amit nagyjából a mai Galéria étterem előtt állva készítettek. Számomra ez azért érdekes – és teszi különösen értékessé a lapot -, mert az első világháború előtt általában a mai Szapáry-Sóház kereszteződés felől, a hetvenes években végzett felújítás után pedig inkább a Tisza-part irányából örökítették meg az 1899-ben elkészült izraelita templomot. Ismereteim szerint a köztes időben kevés képeslap mutatta konkrétan az épületet, maximum a háttérben vagy egy-egy fotó szélén tűnt fel. Az okokat a világháború végéig talán nem kell magyarázni. Utána pedig nem igen lehetett büszkélkedni a pusztuló, mindenféle raktárként hasznosított szolnoki zsinagógával.

Azt azonban érdemes tényként rögzítenünk, hogy a hetvenes években elvégzett felújítással és Szolnoki Galériává alakítással, sok magyarországi zsinagógával szemben nemcsak megmenekült az épület, de hasznosult is. Ezt a legalább száz évvel ezelőtt készült felvételt nézve azonban észre kell vennünk, hogy nem minden részletében törekedtek az eredeti állapot visszaállítására az épület megmentői. A homlokzati szín a legkevesebb, hiszen egy festett képeslapot nem tekinthetünk irányadónak. Abban pedig nem lehetünk biztosak, hogy e sokat szenvedett épületen bárhol találnánk-e még olyan falfelületet, ahonnan az eredeti vakolat színét rekonstruálni lehetne. Mindenesetre a mai színt jobban szeretem, mint a hetvenes-nyolcvanas évek okkersárgáját.

A színváltozásnál látványosabb az eredeti díszítések eltűnése. A kupoláról például hiányzik a „csúcsdísz”, és nincsenek meg a rózsaablakok fölötti háromszögek szárainál egykor látható díszek sem. Ugyancsak nem lett helyreállítva a Tiszára néző nagy rózsaablak fölötti háromszög tetejének dísze, aminek méretét a régi képeslap jól érzékelteti, hiszen hátulról meg kellett támasztani. Ma már az ereszek alatt körbefutó stukkók is jóval szegényesebbek, szerintem mindenütt hiányzik legalább egy sor, és a megmaradtak is minimalista módon lettek pótolva. Az elbontott kerítésről korábban már írtam, aki szeretné látni a megmaradt darabjait, sétálja körbe a Művésztelepet. Sajnos a kovácsoltvas kapu, amelyikből nemcsak a mai Tiszai hajósok tere felé nyílt egy, hanem a Templom utca irányába is, nem tudom hová tűnhetett.

Az egykori zsinagóga és a mai galéria összehasonlítása mellett van a képen egy további apróság, amivel nem igazán tudok mit kezdeni. A bal alsó sarokban látható, zsindelyes kis épületre gondolok. Kicsit olyan, mint egy mai kerti pavilon. Mivel azonban a kép készítésekor már legalább másfél évtizede a környéken nem volt park, sőt, ahol a pavilon állt, az a Szigony utca sarka, nem hinném, hogy kerti alkalmatosságról lenne szó. Kútról sem tudok, ami az első világháború előtt itt működött volna. Akkor vajon mi lehet az?

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Baross a ’20-as évek végén

Néhány ház, leginkább „tornyocska” miatt könnyen azonosítható, hogy a Bauer István gyűjteményében található fotó Szolnokon, a Baross utcában készült, valamikor az 1920-as évek végén.

A Szapáry két oldala között

Az előző századforduló egyik kora őszi napján készült ez a felvétel a szolnoki Szapáry utcáról, amelyen jól látszik, hogy a két oldala között szinte ösvényeket tapostak az átkelők.

120 éves szolnoki bringás?

A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.

Zöldár a torkolatnál

Szigeti Henrik már a „szép Tisza-hídról” örökítette meg a Zagyva torkolatot. Aki viszont postázta ezt a képeslappá lett fotót, a szolnoki vártemplom tornyát már nem láthatta ilyennek.