2026.04.20. (hétfő)

Felesleges padok parkja

Felesleges padok parkja

Dátum:

Örült a lelkem, amikor nekifogtak a vasútállomás előtti tér rendbetételének. Olyan sokáig láttam ezt a várost lepusztultnak és sivárnak, hogy nekem tényleg jól esik, ha valahol, valami épül, szépül. Bevallom, elfogult vagyok. Ugyanakkor a gondolkodás nélküli pazarlást is nehezen viselem. Főleg a közös kassza terhére.

vasutipadok_400Szívesen kihívnám egy szellemi vetélkedőre azokat, akik úgy gondolták, a vasútállomás előtti téren szükség van körülbelül huszonöt darab, új padra. Azon a téren, amelynek egyik oldala buszvégállomás, tehát maximum az ül le, aki a buszozás után pihenni akar. Azon a téren, amelynek a másik oldala autóparkoló, tehát legfeljebb az használja a padokat, aki megunta az autója kényelmét. Azon a téren, amelynek harmadik oldala taxiállomás, ahol mindig elég fuvarozó áll bent, nem nagyon kell padon ülve várakozni.

Hogy a vasútállomás miatt kellett, mert gyakran késnek a vonatok? Valóban kulturáltabb kint, mint a Dagesztán-alsóra hajazó épületben, csak éppen itt ücsörögve nem tudjuk, mikor érkezik a megkésett szerelvény. Meg mi van, ha esik?

Szolnok egységnyi területére eső legtöbb paddal büszkélkedő tere jött létre. Feleslegesen. Ezeken a padokon ugyanis soha nem fognak ücsörögni az emberek. Legfeljebb egyen vagy kettőn. De akkor is elég lett volna a ma ott állók negyede. És milyen jó helyen lennének ezek a szép padok mondjuk a Tisza-parti sétányon, vagy a Zagyva-parton, ott, ahol tényleg szívesen ücsörögne az ember.

Persze, pályázati pénzből vannak, a pályázatíró meg ezt követelte. Egyenesen Brüsszelből üzenték, hogy a Jubileum téren állítsuk fel a padsűrűségi világrekordot. Ne kenjük már másra a saját hülyeségünket! És, amíg még használhatók azok a szép padok, valaki titokban szereltesse máshova őket. Azt se bánom, ha újra felavatja.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Kezdődik! Kezdődjön!

Nekem nem Mohács kellett, hanem Pákozd, de olyan, amikor nem hagyjuk félbe azt, amit elkezdtünk! Ma reggel Szolnok számára is máshogy kelt fel a Nap. Kérdés, tudunk-e élni vele.

Jancsi és a rádió

Illúzióimat rég elvesztettem, de a remény nálam még mindig nem akar kimúlni. Bár, amikor egy helyi képviselő nincs tisztában a helyi médiaviszonyokkal, azért közel az elmúlás.

Egy hét margója

Az étterem közepén kihangosított telefonon társalgó. A szolnoki szűk utcán szándékosan az autós előtt bringázó. A járdán rollerrel száguldó. A folyamatosan kukákat túrók. Nehéz hét volt.

Nincsen város sajtó nélkül

„Kívánjuk a sajtó szabadságát!” Kívánhatunk olyasmit, amit már nem ismerünk, nem tudunk használni, megbecsülni? Szolnoknak kell ilyesmi? Ha igen, akkor miért nincs? És lesz valaha?