2026.04.18. (szombat)

Harnáról kellene írni, de…

Harnáról kellene írni, de…

Dátum:

Harna Péter megérdemelt és parádésan megoldott jutalomjátéka a Szigligeti Színház utolsó bemutatójának címszerepe. Még akkor is, ha a Charley nénje csak egy felejthető, könnyed, zenés bohózat. Ami ettől még méltó lezárása is lehetne egy átgondolt évadnak. Az évad miatt azonban nem az.

Az önálló társulattal rendelkező Szolnoki Szigligeti Színház 65. évada tele volt könnyed bohózatokkal. Vagy talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy a Szín-Mű-Hely bemutatóitól és A dzsungel könyvétől eltekintve idén semmi másra nem tett kísérletet a színházunk, minthogy megpróbálja felhőtlenül szórakoztatni a láthatóan állandósuló közönségét. Sehol egy komoly dráma, kortárs előadás, netán invenciózus modern próbálkozás, vagy a nézőtér megfiatalítására alkalmas merészebb, akár csak egy kicsit is polgárpukkasztó bemutató. Még azt se mondom, hogy a korábbi évek kitaposott útján zötyögtünk, mert a mostaninál az előző évadok is frissebbek, bátrabbak és sokszor elgondolkodtatóbbak voltak. Mert a nézőnek más feladata is jutott, mintsem csak ülni és a színpadot látni.

Ebből következik, hogy a szolnoki Charley nénje című előadás pont azt a feladatot nem tudja betölteni, ami egyébként az évad utolsó bemutatójaként küldetése lehetne. Feloldani, ellazítani a közönséggel évad közben végzett közösen munkát, kiereszteni a gőzt, szabad utat engedni a megérdemelt vidám kacagásnak, és ösztönözni a következő évi bérletvásárlásokat. Mert nem úgy áll fel az előadás után a néző, hogy ez a ritkasága miatt csemege számba menő bohóckodás remek lezárása volt az évadnak, jönnünk kell jövőre is, hanem pont úgy, mint hat hete meg tizenkét hete, és szinte az egész évadban. Csak ilyet kaptunk. Csak ilyet kaphatunk?

Kár, mert Harna Péter még fényesebben ragyoghatott volna egy másmilyen évad végén. Hiszen ahhoz nem férhet kétség, hogy Kabos Gyula vagy éppen a Latabárok nyomdokaiban járó fiatal színész lubickol a szerepében. Sőt, tovább megyek! Felejthetővé teszi a Charley nénje 1986-os tévéfilm változatában Gálvölgyi János alakítását. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy Harna mellett teljesen mindegy, hogy mi vagy kik vannak a színpadon, egyedül elviszi a hátán az egész előadást. Amit csak azért nem mondok így ki, mert Horváth Gábor és Karczag Ferenc is nagyszerűek a maguk szerepeiben, és tulajdonképpen a többiek is igyekeznek mindent kihozni ebből a gyenge, magyarított komédiából.

Mivel vége az évadnak, és a Charley nénje egy bekezdésnél többet sajnos nem ér, had hirdessem ki a blogSzolnok, azaz a magam díjait. Az idei évad legjobb férfi színésze egyértelműen Harna Péter, természetesen nemcsak az utolsó premier, hanem Balu megformálása és a Tizenkét dühös emberben nyújtott alakítása miatt is. A legjobb női színész „díját” annak ellenére sem adnám ki, hogy ebben az évadban erős volt a női vonal, ám mindez kevés kiugrási lehetőséget tartogatott a jobb szerepekre is érdemes hölgyeknek. A legjobb rendezésnek, vagyis a legjobb darabnak járó képzeletbeli elismerésemet viszont meg kell osztanom. Mert A dzsungel könyve, hasonlóan Radó Denise korábbi zenés rendezéseihez ismét meghaladta a máshol látható adaptációkat. Viszont a Kiss József rendezte Tizenkét dühös ember, a tizenkét férfi színész egyenként is remek játékának köszönhetően egyszerűen megkerülhetetlen lett. Ha másra nem is, erre a két előadásra és Harna Charley nénjére biztosan sokáig emlékezni fogok ebből az évadból.

(A felhasznált képek a Szigligeti Színház honlapjáról származnak.)

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ahol kevesebb

Benczúr Gyula tizenéves rajzai elképesztők és ritkán láthatóak. Úgyhogy már csak ezért se hagyják ki a mester emlékkiállítását a Szolnoki Galériában. A véleményemet meg nem kell osztani.

Pertics Villő estje

A darab megrázó, a díszlet egyszerűségében különleges, Kovács Krisztián is kiváló, ám kár ragozni: A semmi ágán lényegében Pertics Villő estje, egyben „jutalomjáték” és feladat a nézőknek.

Megfutamodás helyett

A Nürnbergi per idején játszódó, két létező személy viszonyára koncentráló film nemcsak fontos, de legalább annyira magyar is, mint amerikai. Szentendre Németország, Budapest Nürnberg.

Fáktól az Erdő

A színészet és a színház dicsérete? Szembesítés a megöregedés problémáival? Az őszinte szerelem győzelme? A mindennel és mindenkivel kufárkodók felmutatása? Sok fa áll ebben az Erdőben.