A baconszalonnába göngyölt, filézett fogas osztályon felüli volt. A fokhagymakrém-leves megkedveltette magát. A gyümölcsleves tisztességesen megoldott feladatnak tűnt. A halászlé pedig az utolsó cseppig elfogyott. És mindezt előzékeny, igazi pincér tette az asztalunkra a Halászcsárdában, a hídnál.
A Margaréta Pizzéria élvezetéhez kellett egy trükköt találni. Amióta ez működik, sokkal szívesebben járunk a Pólya Tibor utcára nyíló, tabáni vendéglőbe. Amelyik egy igazi one man show.
Az angol puncs verhetetlen - szerintem. A franciakrémesük pedig pontosan olyan, amilyennek ezt a süteményt én gondolom. A sor persze mindig hosszú, de haladós, a kiszolgálás pedig mosolygós. Zagyvaságokat beszélek. Nem, a Zagyváról!
Lehet, hogy nem itt készül a világ legjobb pizzája, még azt is el tudom fogadni, hogy nem is igazi és nem is olasz az, amit a Kossuth utcai Prontoban alkotnak, de hogy nekem ízlik és szeretem, az tény. Délben vagy este, helyben vagy otthon, vállalható.
Amikor a hó ropogott a talpam alatt a Kossuth téren, mindig arra gondoltam, akkor jön el az igazi tavasz, ha a Campus Café előtt újra kinyílnak a napernyők, és ismét lesz kedvem inni a limonádéjukból. Megtörtént. Már nem is egyszer. És nem csalódtam.
