Már a gimi előtt a kocsiút

Már a gimi előtt a kocsiút

Dátum:

A Szolnok első modern iskolaépületét ábrázoló, idillikus felhőket is mutató festett képeslapról elsőre azt is gondolhatnánk, hogy nem sokkal az 1888-as átadás után készült. Több apró részlet azonban egyértelművé teszi, hogy az alapnak használt felvétel legfeljebb az 1910-es évek első felében készülhetett, a kiadás viszont már az első világháború utáni évekre eshetett.

A Szolnok első modern iskolaépületét ábrázoló, idillikus felhőket is mutató festett képeslapról elsőre azt is gondolhatnánk, hogy nem sokkal az 1888-as átadás után készült. Több apró részlet azonban egyértelművé teszi, hogy az alapnak használt felvétel legfeljebb az 1910-es évek első felében készülhetett, a kiadás viszont már az első világháború utáni évekre eshetett.

Az ötvenes évek néhány tanévétől eltekintve, 1922 óta Verseghy Ferenc nevét viselő szolnoki gimnázium ma is iskolaként funkcionáló épületét 1888-ban adták át az egykori sóraktárak helyén, az állatvásároknak otthont adó rakparti telkek szomszédságában. Az első évfolyamok tanulói még meglehetősen rendezetlen, már-már városszéli környezetben tanulhattak, hiszen a mai Tisza-park környékének kiépítése igazán csak a Református templom 1895-ös átadása után indult, és csak az 1920-as években gyorsult fel. Azaz a város első, akár mai szemmel is korszerűnek tekinthető iskolaépülete körülbelül három évtizeden keresztül nem egy közparkra, hanem egy kocsiútra, egy rakpartra és meglehetősen szedett-vedett környékre nézett.

Szigeti Henrik – „Szolnok képes krónikása” – jóval az első világháború előtt készült fotói alapján tudhatjuk, hogy abban az időben nem közvetlenül a gimi előtt, hanem egy félkört leírva, inkább a mai park területén ment a kocsiút. Így az iskola épülete előtt az 1900-as években egy kis liget alakult ki, amit a kocsiúttól korlátszerű kerítés választott el. Azaz, ha ránézünk erre a képeslapra, rögtön észre kell vennünk, hogy az alapjául szolgáló fotó csak a kocsiút áthelyezése után, azaz valamikor az 1910-as években készülhetett.

Persze lehetne kételkedni, és feltenni a kérdést, hogy miért ne készülhetett volna Szigeti Henrik fotói előtt ez a felvétel, és miért ne lehetett az épület átadása után, közvetlenül a főbejárat előtt a kocsiút. Ez utóbbi természetesen nem zárható ki, ám van két apróság ezen a képen, ami a fenti állításomat – azaz az 1910 utáni fotózást – támasztja alá. A felvétel jobb szélén, nagyjából a gimnázium főbejáratával szemben egy villanyoszlopot látunk, ami legkorábban a XIX. század utolsó éveiben, azaz a gimnázium épület átadása után minimum tíz évvel kerülhetett oda. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy a lapnak teljesen a jobb oldalán, a gimnázium mellett látszik egy másik épület is. Igen, a városi színház 1911-ben átadott tömbje. Azaz az ismeretlen fotós csak ezt követően dolgozhatott.

A magam részéről megkockáztatom, hogy a kép már azt követően készült, hogy az iskola előtti parkot Horthy Szabolcsról, a megye 1915-ben hősi halált halt főispánjáról nevezték el. Az pedig egészen biztos, hogy az anziksz megjelentetésére is csak ezt követően, de inkább csak az 1920-as évek elején került sor. Merthogy az itt bemutatott posta tiszta képeslap kiadója az a Roth Dezső, aki a Kossuth téren, az azóta lebontott Steiner-féle ház sarkán vitt sikeres üzletet a két világháború között. Azt nem hinném, hogy a kiadás a húszas évek közepe után történt volna, hiszen talán pár tanév alatt mindenkiben, főleg a város életében meghatározó személyekben rögzült, hogy a szolnoki Magyar Királyi Állami Főgymnásium már a felvilágosodás helyi születésű költőjének, Verseghy Ferencnek a nevét viseli.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egy brigád büszkesége

A Járműjavító ismeretlen brigádjának egykori naplójából került elő egy 1984-re datált fotósorozat a MÁV sporttelepről. Abban az évben nyolc helyen lehetett medencében fürdeni Szolnokon.

Eltűnt házak és tetők

A szolnoki Kossuth téren készült kép egy május elsejei felvonulást mutat. Egyértelmű, hogy a fotós csak 1957-ben, ’58-ban vagy ’59-ben dolgozhatott, a Magyar utca torkolatánál állva.

A Baross utca eleje 1913 körül

A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.

Szolnokon, 1971 nyarán

A szolnoki Sütő és Jászkürt utcák elején, azaz az akkori Beloiannisz úti kereszteződések közelében a hetvenes évek elején készült a Bauer-gyűjteményben található, mellékelt két fotó.