Kevés olyan képeslap maradt fenn a múlt század elejéről, amelyik nem Szolnok főbb utcáit és tereit mutatná, hanem valamelyik mellékutcába engedne betekintést. A Magyar utcai kép is csak az ott épült bank miatt készülhetett, és fel is veti a kérdést: miért éppen ott áll ez a palota?

Az ehhez az 1908-ben, érdekes módon, Túrkevén feladott, és ugyanoda postázott képeslaphoz használt kép, valamikor a múlt század legelején készülhetett. Képeslapként legalább két kiadást ért meg, hiszen a neten található olyan verzióban is, amin „Üdvözlet Szolnokról” felirat olvasható a jobb felső sarokban. Valószínű azonban, hogy az itt bemutatott változat volt a nagyobb példányszámú, hiszen ez nemcsak az én fiókomban, de több, Szolnok múltját bemutató kötetben is megtalálható.

A kép a Kossuth térből nyíló, a Tisza-partig futó Magyar utcát mutatja, pontosabban a térhez közelebbi végén álló Osztrák-Magyar Bank palotáját. Az egykori klasszicista stílusú épület mára alaposan átalakult, aminek legdurvább elemei a tetőtér beépítés során kialakított ablakok. Ehhez képest apró piros pont, hogy a százéves vaskerítés legalább a helyén van.

A múlt század elején készült képeslapot nézve bennem egy kérdés merül fel. Miért éppen itt épült fel ez az akkor még szép palota? A kérdés már csak azért is felvetődik bennem, mert ez az 1878-ban, törvény által létrehozott bank lényegében a Monarchia központi pénzintézete volt. (Ami magyarázat arra, hogy később miért működött itt a Magyar Nemzeti Bank szolnoki kirendeltsége.) Működését jól jellemzi, hogy az Ausztria-Magyarországon 1900-tól egységes, törvényes fizetési eszköz, a korona bankjegyeinek a kibocsátója is volt, és már 1895-ben is közel 250 kirendeltsége volt Magyarországon.

Sajnos nem tudom, hogy a szolnoki Osztrák-Magyar Bank épületét mikor húzták fel, csak feltételezem, hogy valamikor az 1800-as évek utolsó, illetve a múlt század első éveiben. Akkor tehát, amikor fejlődésnek indult a Kossuth tér, a Gorove és a Szapáry utca. Ezeken a közterületeken kapott helyett a bíróság, a megye- és a városháza, a szállodák, a ?pénzügyőrség? és a helyi bankok is. Ráadásul beépíthető foghíj – lásd a későbbi Első Magyar Biztosító épületének helyét a Dózsa György út sarkán – elbontható földszintes ház – lásd az 1907-ben felhúzott Népbankot a Kossuth téren – is volt bőven a környéken. Ezért számomra érthetetlen, hogy miért ebbe a földszintes házas, mellékutcába került ez a szép épület.

Persze vannak magyarázataim, amelyek azonban csak okoskodások. Az első, hogy a korabeli központi bank nem költhetett túl sokat telekre. Aminek azonban ellentmond, hogy a palota felépítésére viszont nem sajnálták a pénzt, illetve, a Békéscsabán 1913-ban elkészült épületük kifejezetten központi helyen áll. Második lehetséges magyarázatom, hogy a városháza közelsége volt a fő szempont, hiszen a két intézmény telke hátulról összeér. Igaz, ezen az alapon közvetlenül a városháza mellé is kerülhetett volna a bank, hiszen ott a hatvanas évekig földszintes házak álltak. A harmadik – számomra legkedvesebb magyarázat -, hogy volt olyan városfejlesztési terv valakinek a fejében, vagy akár leírva is, hogy a főtérről a folyóig tartó utca lesz a város palotasora, végén a főgimnáziummal, a református templommal és az általuk határolt parkkal. Ezt már csak azért is tartanám elképzelhetőnek, mert az aranykorát élő és gyors ütemben fejlődő, szépülő Szolnokon, a többi várostól eltérően, hiányzik egy ilyen díszes kertekbe zárt, kisebb-nagyobb palotás, a helyi elitnek otthont adó utca.