Nem tagadom: rettenetesen bosszant, hogy Szolnokon, lényegében bárhol, bármilyen reklámeszköz felállítható, és a legelképesztőbb kalózmarketing bevethető. A közterület mindenkié, így senkié. De a húsz méteren belül ottfelejtett táblakeretek mindenen túltesznek.
Az önkormányzati választást nem politikai ügynek tekintem. Sokkal inkább személyesnek. Amikor kvázi megállapodást kötök valakivel, valakikkel, hogy helyettem a lakóhelyemen miket oldjanak meg. Szóval, van egy listám, hogy mit várok a következő ciklus képviselőitől.
A város napján elhangzott, hogy hamarosan megújul a Pelikán szálló. Nem tudom, mit csinálnak ebből a konferenciaterem és wellness részleg nélküli, lassan negyven éves épületből. Azt viszont igen, hogy én az ország legnagyobb retró múzeumát nyitnám meg benne.
Szerintem a Szent István király utcában található Szolnok legkevesebbet használt parkoló automatája. Mert vele szemben a megyei rendőrkapitányság dolgozóinak autói parkolnak. Ingyen. Egy olyan táblát kihasználva, ami BM szolgálati járműveknek tartja fenn a helyet. És ez kamu.
Már többször jeleztem, hogy egy önző alak vagyok. Mindig csak magamra gondolok. Például, amikor az éjszaka közepén olyasmi jár a fejemben, hogy milyen jó lenne nyugodtan aludni. Ami persze csak azért jut olyankor eszembe, mert a szolnoki éjszaka ezt nem mindig hagyja.
