Szigeti Henrik már a „szép Tisza-hídról” örökítette meg a Zagyva torkolatot. Aki viszont postázta ezt a képeslappá lett fotót, a szolnoki vártemplom tornyát már nem láthatta ilyennek.
Eötvös téri víztorony, néhai bölcsőde a torkolatban, Kossuth utcai palotasor, tárház, egykori malmok. A pusztuló Tisza szálló melletti felsorolást a szolnokiak gyorsan kiegészítették.
Mikor nyílhatott Szolnok első kávéháza, és volt a városban kávémérés? A helyi rendőrkapitány vajon engedélyezte a 0-24 órás nyitva tartást? Jutott eszembe a Fő a kávé című kiállításon.
Nyolc benzinkút a városban, a Május 1. Ruhagyár szolnoki Elegant boltja, a 60 szobával bővítendő Tisza szálló. Információk a Jubileumi Kereskedelmi Szakbizottság 1974-es kiadványából.
Két évvel a legutóbbi önkormányzati választás után, megváltozott országos politikai viszonyok között érdemes visszatekinteni, miként lett Szolnoknak ennyire ellenzéki képviselőtestülete.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
