Nem történt semmi sem. Felejtsük gyorsan el? Egy évünk elszelelt. Dúdolhatnánk dalokat, csavarhatnánk ki verssorokat, ha éppen nem a bőrünkre menne mindaz, ami Szolnokon (nem) történt.
Ugyanaz a szolnoki esemény, ugyanaz a cél, ugyanazok a résztvevők. A helyszínen. A Facebook bugyraiban azonban két külön buborék, amit Szolnok volt és mostani „első” embere fúj.
Avagy képek egy romantikus szerelmi négyszögről, meg monológok a B oldalt kezdő bús férfitól. Szolnokon színházi előadás olyan remekül még biztos, nem kezdődött, ahogy a Cyrano indul.
Kádár-Csomor Gábor 44 anzix – tollrajzok Szolnokról című kiállítása október 3-tól látható az Agórában. A „Széchenyipiros” rajztanárával Szolnokról és diákjairól is beszélgettünk.
Nem világos, hogy mikortól használjuk ezt az elnevezést, az azonban biztos, hogy amit ma Tiszaligetként ismerünk, alig hetven éve kezdett kialakulni. A következő Élő blogSzolnok elé.
Minden bizonnyal egy Pásztóról Szolnokra elszármazott hölgy küldte édesanyjának új évi üdvözletét az alig egyéves Damjanich-szoborral a nagy háború előtti utolsó békés szilveszterkor.
Mivel írtak ősapáink? A Damjanich múzeum új időszaki kiállítása erre is válaszol, miközben elgondolkodtat: micsoda technikai innováció kellett a mai íróeszközök kialakulásához. Mai?
Akik a nyolcvanas években már vagy még csúszdáztak Szolnokon, összefutottak egy emlékre a Bölény/Bika-csúszda kapcsán, amiről egyéb funkciói mellett gyártásának körülményei is kiderültek.
A Tisza szálló „mentése” közben ne feledkezzünk meg Szolnok többi hányatott sorsú épületéről! Kaszinó, Nemzeti szálló, rádió, MHSZ, Szövetség, Student. A közt érdeklő magántulajdonok.
