- Az a huszonöt évvel ezelőtti szolnoki bankrablás, amit a közgés osztálytalálkozónkon Ványai előadott, biztosan megtörtént. Ahhoz se férhet kétség, hogy Ványai benne volt, vagy tudott róla. És számomra az is világos, hogy annyira hihetetlen volt maga a rablás, hogy utána inkább sikkasztásként kezelték - mondta komoly arccal Csongor.
- Egyértelmű, hogy ’89 karácsonyán, amikor az egész ország a romániai forradalom közvetítését nézte a tévében, történt valami a Ságvári körúti OTP-ben. Ványai verziója szerint, pár nap alatt ő pakolt ki onnan 200 milliót. Más források arra utalnak, hogy sikkasztás történt. Míg vannak, akik szerint vagy kitaláció ez is, vagy valakik szeretnék eltitkolni a történteket.
- Nyugodt és vidám három hónap van mögöttem, tehát gondoljátok meg, mivel indokoljátok, hogy ide rángattatok - dobta a Tisza mozi kávézójának egyik asztalára Gerzson a tárcáját, majd lendületesen letelepedett az egyik székre. - Amennyiben a Szapáry úti bankrablásról, netán a feltételezett elkövetőjéről akartok dumálni, akkor bedobok egy sört, és viszlát.
- Úgy ültök Pali bácsi előtt a korláton, mint annak idején egy húzósabb nap után - mosolygott Jozsó, miközben kezét nyújtotta a Közgé előtti kerítés korlátján gubbasztó két férfinek. A volt osztálytársak megvetően néztek rá, amitől zavarba jött. - Bocs, de nehezen viselem, ha fenyegetnek. Ennél rosszabbul csak a könyörgést tolerálom.
- Szevasz Tonikám, Gerzson vagyok. Vendégségben van nálad egy hölgy, aki szerintem, éppen indulni szeretne - szólt a telefonjába a füredi kapitány, miután volt közgés osztálytársával leparkoltak Szolnok Rózsadombján. - Tonikám, ne ködösíts! Nem tudom cserébe Ványai Andrást adni, mert már nincs Szolnokon - aztán hosszan hallgatta a férfit a vonal túlsóvégén. - Na, kísérd ki szépen a hölgyet!
