2025.08.27. (szerda)

Újra cián?

Újra cián?

Dátum:

Egy szomszédos országban, tőlünk pár száz kilométerre hamarosan külszíni aranybányát nyithatnak. Mi köze ehhez Szolnoknak? Ha a termeléshez nélkülözhetetlen zagytározó soha nem sérül meg, akkor semmi. Ám, ha igen, akkor a gyerekeink csak a holt Tisza partján élhetnek majd.

Idén emlékeztünk a tiszai ciánszennyezés tízedik évfordulójára. Repültek a virágok a folyóba, felidéződtek az évtizeddel ezelőtti haltetemek, a nagy nehezen regenerálódó folyó. Ám arról akkor, és azóta sem esett túl sok szó Szolnokon, hogy a ciánszennyezés kiindulópontján, az erdélyi Verespatak környékén, ismét külszíni aranybánya nyitását tervezik. És a romániai választások közeledtével – mivel rettentő sok pénzről van szó -, jó esély van arra, hogy a tervből valóság legyen.

Van-e köze Szolnoknak ahhoz, hogy az erdélyi településen külföldi befektetők mit csinálnak? Van-e jogunk beleszólni abba, hogy egy végtelenül elszegényedett, reményt vesztett, egyébként részben magyarlakta településen és környékén újra feléledjen a biztos megélhetést, és felemelkedést jelentő bányászat? Ha bármelyik kérdésre igennel válaszolunk, tehetünk-e valamit?

Elsősorban bizakodhatunk. Bízzunk benne, hogy kétszer nem történik meg ugyanaz a katasztrófa, tehát az arany kinyeréséhez nélkülözhetetlen melléktermék, a cián nem jut ki ismét a tározóból. Vagy, ha a kitermelés tervezett 15 éve alatt ez véletlenül mégis bekövetkezik, akkor lesznek a közelben felelős szakemberek, akik a rendelkezésükre álló technika segítségével megakadályozzák, hogy a szennyeződés az Aranyoson keresztül ismét a Tiszába jusson. Legyünk optimisták abban a tekintetben is, hogy az Amerikából és Ausztráliából érkező befektetők a nyereséges kitermelés befejezése utáni évtizedekben sem hagyják magára, a jó eséllyel majd ismét elszegényedő települések melletti tározót. Azt a tározót, ami a tervek szerint 360 hektárt borít majd el egy 180 méter magas, kőgáttal elzárt völgyben. Azt a tározót, amit azért kell megépíteni, mert csak ez a bánya 14-15-ször annyi cianidot használ majd évente, mint egész Európa együttvéve.

Amennyiben ezek a számok nem taglóznak le bennünket, és van még erőnk, akkor másodsorban gondolkodhatunk is. Egy kicsit előre. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne nem választási ciklusokban, rövidtávú politikai haszonban, hanem távlatokban, a már-már emberöltőben való gondolkodás. A veszélyt ugyanis nem egy-két évre, hanem húsz-harminc évre telepítik a nyakunkba. A ma aktív politikusaink már az emlékezetből is kikopnak, amikor Verespatak réme még mindig fenyegetni fog.

Teszünk valamit, vagy egy esetleges újabb baleset után könnyes szemmel mentjük a menthetetlent, és utólag keressük a felelősöket? Mert Tiszából is csak egy van!

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolgáljanak és…

Az Ady és a Ságvári kereszteződésében, a piacnál, kedden reggel, ismét nem működnek a jelzőlámpák. Mondhatni, lassan megszokjuk, bár megérteni nem tudjuk. Ahogy azt sem, hogy a reggeli forgalmi káosz miért nem tűnik fel azoknak, akik az adónkból állítólag szolgálnak és védenek minket. Maguktól?

Tövig gáz és tolerancia

Nem célom népszerűnek lenni a tavasszal kirajzó motorosok körében. De, amikor Szolnok belvárosának szűk utcáján egy preparált kipufogójú, élvezettel kihúzatott motor veri fel az éjszakát és néhány riasztót, akkor talán ettől el is tekinthetek. Ismét csak nekem kell toleránsnak lennem.

Magukra hagyott táblák

Hetek óta el van csavarva az SZTK melletti behajtani tilos tábla. A sokadik autót láttam a tilosba bekanyarodni. Nem tudom, kinek a dolga a városban lévő közlekedési táblák felügyelete, de hogy nem teszi a dolgát, az biztos. Aztán, ha majd baj lesz, következhet a magyarázkodás.

Kutyagumi és agyprinter

Mit kezdjen a szolnoki lakos azzal a helyzettel, amikor kilép a belvárosi ház kapuján, és csak a szerencséje menti meg attól, hogy nem lép bele egy méretes kutyaürülékbe. Persze eltakaríthatná, hiszen az a dolga, hogy más hobbija után söpörjön. Közben meg értetlenkedhet és gondolkodhat.