A Szapáry két oldala között

A Szapáry két oldala között

Dátum:

Az előző századforduló egyik kora őszi napján készült ez a felvétel a szolnoki Szapáry utcáról, amelyen jól látszik, hogy a két oldala között szinte ösvényeket tapostak az átkelők.
Gyurka lapja Szolnokról Szarvasra, Erzsébet húgának – egy régi nyár végén

Valószínű, hogy a Szapáry utca őszi fotóját őrző képeslapot olyan valaki küldte Szolnokról, aki akkor csak a vasútállomáson járt, átutazott a városon. A hátlapra írt üzenetben ugyanis Valkovszky „Gyurka” arra kéri húgát, Erzsébetet, hogy egy képeslapot és szüleik – „a fater és a muter” – fényképét borítékban mielőbb küldje utána az eperjesi akadémiára. Mivel az anzikszot év megjelölése nélkül, de augusztus 31-én postázták, feltételezhetjük, hogy egy Szarvasról a felvidéki Eperjesre tartó diák az írója, akinek a vonatúton juthatott eszébe, miket felejtett otthon, és a szolnoki átszállást használta fel a „hiba kiküszöbölésére”. Valkovszky György ekkor minden bizonnyal nem elsőévesként utazott az eperjesi akadémiára, hiszen a legnagyobb természetességgel, bármiféle cím megadása nélkül kéri húgától az utánküldést. Mindezeken túl azt is feltételezhetjük, hogy a lap írója ugyanaz a későbbi Dr. Valkovszky György, aki 1889-ben Szarvason született, jogi tanulmányait Eperjesen és Kolozsváron végezte, majd 1914-től hadba vonulásáig szülővárosa helyettes szolgabírója volt.

A fotó 1907 előtt készült, hiszen még nincs rajta a Szolnoki Hitelbank emeletes székháza

A szolnoki fotó és a képeslap hátulja alapján azt is valószínűsíthetjük, hogy Valkovszky György 1907. augusztus 31-én érintette Szolnokot, azaz a második év megkezdésére utazott vissza Eperjesre. Merthogy az egészen biztos, hogy ezt a képeslapot csak 1905 után adhatta postára, hiszen hátlapja már nem hosszú címzéses, hanem megosztott felületű, amit abban az évben vezettek be. Maga a fotó pedig nem készülhetett 1907 után, hiszen akkor a bal oldali házsorban már ott kellene lennie a Szolnoki Hitelbank emeletes épületének, amit pedig abban az évben adtak át a mai „nagyotp” helyén.

A távolból feltűnő zsinagóga miatt csak 1899 utáni lehet a kép

Természetesen nem lehetne kizárni, hogy egy 1907 előtt készült fotót használó képeslapot évekkel később is használjanak, ám mivel Valkovszky György később Kolozsvára is járt jogi akadémiára, a magam részéről 1907 – legfeljebb 1908 – mellett tenném le a voksom, mint e lap postázásának lehetséges időpontja.

A Szapáry út akkori elejét megörökítő őszi felvétel természetesen korábban is készülhetett, pontosabban l899 és 1907 között bármikor. Merthogy a távolban, az utca végén, a jobb oldali házsorok mögött már felsejlik a zsinagóga épülete, ami 1899 nyarára lett kész. Ugyanakkor a képen látható villanypóznák, a két oldalon futó járdák, és a macskaköves kocsiút miatt úgy tippelném, hogy a felvétel inkább 1905-ben vagy 1906-ban készült. Nem teljesen az utca elejéről, vagy a Baross utcai torkolattól fotózva, hiszen a jobb oldal első épülete a Kádár cukrászda – ma Black Cat –, még földszintes állapotában. Tehát azt mondhatjuk, hogy az ismeretlen fotós mögött még komoly keresztforgalom lehetett a kép készítésekor.

Még mindenki a fotóst bámulja

Az azonban biztos, hogy a fotó készítése még komoly feltűnéssel járt, ugyanis a kép előterében látható kilenc alak mindegyike a kamerába néz, a fényképészt bámulja. Annak ellenére, hogy a fotózás lehetséges dátumát megelőző tíz-tizenöt évben már szinte mindennapi lehetett Szolnokon, hogy Szigeti Henrik vagy valamelyik kollégája Szolnok belvárosának különböző pontjait megörökítik. Nem mondom, hogy ez biztosan az 1890-es évek eleje óta Szolnokon élő Szigeti Henrik felvétele, de azért azt érdemes megjegyezni, hogy az ő műtermei mindig a Szapáry út elején voltak – négy különböző helyen. Szóval simán előfordulhatott, hogy az előző századforduló egy őszi délelőttjén úgy gondolta, kiviszi az utcára a masináját, és sokadszor is megörökíti Szolnok korzóját. Amiből aztán a „Hírlap elárusítás” kiadásában lett képeslap. Annak egy példányát pedig az eperjesi jogi egyetem hallgatója, Valkovszky Gyurka vette meg, és küldte haza, Szarvasra húgának, Valkovszky Erzsébetnek.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

120 éves szolnoki bringás?

A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.

Zöldár a torkolatnál

Szigeti Henrik már a „szép Tisza-hídról” örökítette meg a Zagyva torkolatot. Aki viszont postázta ezt a képeslappá lett fotót, a szolnoki vártemplom tornyát már nem láthatta ilyennek.

Szabálytalanul Deáknak

Az 1904-ben Szolnokon szolgáló őrvezető lapja a postára adás napján megérkezett Kunmadarasra. Az érvényes szabályokat ugyan megszegte, de azért erre az anziksz készítői is ösztönözték.

Új év és Damjanich

Minden bizonnyal egy Pásztóról Szolnokra elszármazott hölgy küldte édesanyjának új évi üdvözletét az alig egyéves Damjanich-szoborral a nagy háború előtti utolsó békés szilveszterkor.