Nyíregyháza-Sóstó elhelyezkedése okán talán nem hasonlítható össze a Tiszaligetünkkel, hiszen távolabb van az ottani belvárostól. Sok egyéb miatt azonban összevethető a kettő. Ha a Sóstó körül lévő „villanegyedet” és zártkerteket, illetve a viszonylag nagy kiterjedésű állatkertet nem számítjuk, akkor mértbeli különbség sincs a két hely között. Igaz, azt is hozzátehetjük, a nyíregyháziak ligete már legalább száz esztendős, szemben a miénkkel, aminek valamikor mostanában ünnepelhetnénk a félévszázados születésnapját.

Mindkét liget otthont ad a helyi strandnak. Ráadásul a két strand nagyjából ugyanazokról az alapokról indulhatott pár évtizede. Bár némi elfogódottsággal hozzátehetem, a Liget vize a jobb. Viszont a nyíregyházi strandot egy komoly uniós projektnek köszönhetően élményfürdővel toldották meg, ami ugyan rettenetesen szűk és zsúfolt, ám komoly vonzerőt jelent. Ami az intézmény előtt parkoló autók rendszámait nézegetve külföldi turistákban is megmutatkozik.

A magam részéről a hasonlóságok közé sorolnám az élővizeket is. Igaz, a nyíregyházi Sóstó egy részéhez bekerített fürdő kapcsolódik, illetve csónakázni is lehet rajta. A mi aprócska tavunkon talán evezni tudunk. Viszont a Ligetünket a Tisza öleli körbe, amit jelenleg csak nézegethetünk, holott egy önmagát fürdővárosnak gondoló településen ennél többre is lehetne használni az élővizet.

A Tiszaligetben is van többcsillagos wellness szálló és néhány panzió, viszont nincs egyetlen olyan étterem, vagy fagyizó, amiről érdemes lenne szólni. Persze tudom, hogy azért, mert nincs rájuk kereslet. A belvárosból pillanatok alatt átsétáló helyiek ugyanis nem keresik ott az ilyesmit. Turista meg alig akad.

Mondjuk azért, mert az egy szem strandért nem érdemes Szolnokon éjszakázni. Főleg, ha egyszer beüt a rosszabb idő. Nyíregyházán persze erre is akad alternatíva. Az egyik az állatkert, ami nem pár év alatt nőtt ki a semmiből, viszont az utóbbi néhány évben az ország egyik legjobb ilyen parkja lett. A másik a skanzen, amit ugyancsak nem ma kezdtek fejleszteni, de pár órára a legkisebbeket is épp olyan jól leköti, mint az idősebbeket. Sőt, ha még mindig marad időnk, akkor az ottani alföldi erdőben kalandparkot is találunk. És mindez tökéletesen elég ahhoz, hogy egy hosszú nyári hétvégét úgy töltsünk el Nyíregyházán, hogy be sem tettük a lábunkat a belvárosba.

Miskolc-Tapolca is leginkább csak abban különbözik a Tiszaligetünktől, hogy távolabb helyezkedik el az ottani belvárostól. Méretében és adottságait tekintve viszont szinte semmiben. A Barlangfürdő ugyanis egyszer jó poén, de langyos vize és szűkös zöld területe miatt nem lehetne versenytársa a mi strandunknak. Persze, ha lenne néhány fedett medencénk.

Viszont Miskolc-Tapolcára is igaz, hogy a fürdőn kívül is van még néhány attrakció, ami lekötheti az oda érkezőket. Nem mondom, hogy a csónakázó tó hattyúkkal központi kérdés, de aki nyaralt már gyerekkel, az fel tudja mérni az ilyesmi jelentőségét. Ahogy azt is, hogy hűvösben vagy strand után milyen jól jöhet a bringóhintó, legalábbis akkor, ha van hol tekerni. Tapolcán pedig van, hiszen ott a kis tó körül egy valódi, sétányokkal átszőtt parkot alakítottak ki. Ahol további attrakciók is várják a nyaralókat. Például egy bobpálya, amit persze domboldalba egyszerű megépíteni, viszont sík terepen, az épületek szintkülönbségeit kihasználva lenne igazi turisztikai vonzerő. Vagy a kalandpark, ami ugye bárhol felállítható.

Persze nem tudom, hogy mi a célunk a Tiszaligettel. Ahhoz viszont drága mulatság volt másfél milliárdért gyaloghidat építeni, hogy azt csak a szolnokiak és a főiskolások használják. Pláne, hogy a híd révén szinte a belvárosba került a Liget, miközben semmit sem veszített elszigeteltségéből és különállásából.

Lehet álmodozni?