2025.08.28. (csütörtök)

Díjkiosztóval nyílt a filmfesztivál

Díjkiosztóval nyílt a filmfesztivál

Dátum:

Kiállításmegnyitóval, díjátadóval és versenyfilmek vetítésével elindult a XVII. Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál. A mustra ideje alatt, három földrész alkotóinak 61 versenyfilmjét tekinthetik meg az érdeklődők, akiket 25 kísérőprogram is vár a Tisza moziban.

A szolnoki Tisza mozi A termében, október 12-én, 14 órakor a versenyfilmek vetítésével elindult a XVII. Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál. Ezzel párhuzamosan az információs ? versenybe nem került alkotások ? vetítés is megkezdődött. A fesztivál négy versenynapja alatt a három földrész tizenhét országából és Magyarországról érkezett filmeket összesen 31 órában vetítik, míg az információs programban hét órányi film lesz látható.

A XVII. Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál kísérőprogramjai is elkezdődtek Orosz István (képünkön), Kossuth-díjas grafikusművész Anamorfózis című kiállításának megnyitójával. A fesztiválnak helyet adó Tisza mozi kávézójában látható tárlatot Verebes György festőművész, az 1902-ben alapított Szolnoki Művésztelep vezetője nyitotta meg (Kép a címlapon). A Szegedi Egyetem diákjainak audiovizuális projektje, a Kreatív üzenőfal is debütált az első napon, ami szombat délutánig működik majd a mozi melletti eseménysátorban.

A szolnoki filmfesztiválok történetében immár hagyomány, hogy a szervezők pályázatot írnak ki fiatal filmeseknek az adott év fesztiváljához kapcsolódó, 30 másodperces szignálfilmek elkészítésére. A szignálfilm-pályázat díjait a Médiatanács ajánlotta fel, és egyben műsoridőt is vásárolt a két országos kereskedelmi televízióban a filmek bemutatására, egyben a fesztivál reklámozására. A még az előző szemeszterben meghirdetett felhívásra nyolc pályamű érkezett a Budapesti Metropolitan, a Kaposvári és az egri Eszterházy Károly Egyetemek hallgatóitól. A pályaművekről Mikulás Ferenc – a Kecskemétfilm ügyvezetője, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója – M. Tóth Géza – a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, a KEDD Animációs Stúdió vezetője – és Bánóczki Tibor – a MOME DLA hallgatója – alkotta zsűri döntött.

Első díjat nyert a Budapesti Metropolitan Egyetem két hallgatója – Bárány Szandra és Nagy Dávid Zoltán (második fotó) – által készített Füzet című szignálfilm, míg a második Stier Adrienn (Kaposvári Egyetem), harmadik pedig megosztva Graur Dóra (Budapesti Metropolitan Egyetem) alkotása illetve Antal Viktória és Gerber Fanni (Budapesti Metropolitan Egyetem) Felhőtánc című szignálfilmje lett. Az elismeréseket a megnyitó Demeter István, a fesztivál igazgatója adta át.

A fesztivál megnyitójának résztvevőit Dr. Kállai Mária kormánymegbízott, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte a Szolnoki Galériában, október 12-én este. A XVII. Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivált Lajta Gábor, Munkácsy-díjas festőművész, művészeti író, többek között az MMA Képzőművészeti Tagozatának és a Magyar Festők Társaságának tagja, a zsűri elnöke nyitotta meg.

(Fotók: Illyés Csaba)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Az ittre terápia ott

A szlovéniai Bledi-tó környéke az a hely, ahol valószínű, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén létrejött valamennyi ország rendszámával találkozni fogunk. Trieszt pedig nekem az az olasz város, ahol a Monarchia minden városa visszaköszön a házakban. Eltávolodás.

Ott, túl a rácson

A veszprémi Jókai utcában néhány éve még volt egy romos polgárház, közvetlenül a húsz éve kiürített, a néhai vár falába épült börtön alatt. A veszprémi Jókai utcában gyönyörűen felújították a Ruttner-házat, ahonnan lift visz fel az Ember a rács mögött című, világra szóló kiállításhoz. Ez EKF.

Szolnok Zuglóban

A fővárosban létezik egy viszonylag nagy park, ami 1973 óta Szolnok nevét viseli, és erre hatalmas emlékkő is utal. A téren elhelyezett, egykor Szolnokon dolgozó képzőművészek alkotásai sajnos már nincsenek a helyükön, nem úgy, mint a Zuglóiaktól kapott, és itt felállított szobor.

A múlt megmentése

Az épített örökséget nem úgy lehet megmenteni, sőt turisztikai célokra fordítani, hogy ma azon sápítozunk, mi mindenünk volt és pusztult el, vagy építünk valami soha nem létezett, réginek tűnőt. A megőrzött örökségben ott vannak azok, akik a maguk jelenében, időben gondoltak a jövő múltjára.