2026.01.17. (szombat)

A válság utasa

A válság utasa

Dátum:

Az előzetes alapján hónapokig vártuk, hogy elkapjuk a szolnoki mozikban. Nem sikerült. Alig őt hónappal a hazai bemutató után azonban két jegy, meg két kukorica áráért DVD-n haza is vihettük az Egek urát. Nem bántuk meg.

egekura-1_400A Vészhelyzet nagyjából kimaradt az életemből, tehát annak idején nem lettem George Clooney rajongó. Sőt, kicsit idegesített is a pasas, amikor mindenféle reklámokban megvillantotta sármos mosolyát. Egy ideje mégis azt gondolom, érdemes megnézni azt a filmet, amiben szerepet vállal. A Kecskebűvölők után az Egek urát is ezért választottam.

Van egy cég, amelyiknek annál jobban megy, minél súlyosabb a gazdasági válság, ezért egyre több embert kell kirúgni az állásából. George Clooney filmbeli munkáltatója ugyanis abból él, hogy ezt a kellemetlen tevékenységet, látszólag profin és humánusan elvégzi a beszari főnökök helyett. (Az ötlet zseniális.)

Attól, hogy egy film, valamilyen aktuális társadalmi problémát próbál megmutatni, nem feltétlenül kell unalmasnak és izzadságszagúnak lennie. Nem vagyunk hülyék, hogy a filmvászon segítségével tanulságokat kelljen bebifláznunk, és a rendezők meg a szereplők segítségével lenkenénisen elkapni a tanulságot. Az Egek ura (Up in the Air) esetében komolyan vett felnőtt emberek lehetünk, akiknek a nem éppen kellemes alapproblémára építenek fel egy történetet.

egekura-2_400A filmbeli Clooney az év szinte minden napján keresztül-kasul repkedi Amerikát, hogy elvégezhesse feladatát. Közben persze kihasználja a repülőtársaságok, autókölcsönzők, szállodák, és ki tudja milyen szolgáltatók – nálunk ismeretlen – versenyét, amelyet az ő kegyeiért folytatnak. Ezer plasztikkártya a tárcájában, ezerféle kedvezmény az utazásai során. Láthatóan, ezt élvezi, nem a munkáját.

Jason Reitman – aki a terhes tinédzser, Juno drámájával már dobott egy rendeset – tud történetet mesélni a vásznon. Nem egyet. Rengeteget. Amelyek az ő meséjében összeállnak egy egésszé. Persze közben biztos nem kell mindenféle kurátoroknál lobbiznia, korlátolt marketingeseknél udvarolnia, hogy azt csinálhassa, amihez ért: filmet. Filmet, aminek van egy becsületesen kitalált, végiggondolt története (jelölték is miatta Oscarra), ráadásul a párbeszédek is értelmesek, a monológok pedig kifejezetten zseniálisak. (Az elbocsájtottak megszólalásaira gondolok, amelyek mind egy-egy önálló dráma.)

Persze a történetben van egy kis szerelmi szál, ami letéríti a főhőst az általa választott útról. No meg, egy kis vállalati átszervezés is, ami a gonoszt testesíti meg a történetben, és amit természetesen a főhős legyőz. És mindez lendületesen pörgetve, nagyon szépen filmezve.

Nem mondom, hogy az egy amerikai tucat film. Azt azonban igen, hogy a készítői alázattal kijárhatták a tucat film készítési iskolát. És forgattak egy nemcsak amerikai filmet. Az Egek urát, ami kitűnő alkotás.

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Jókor rossz helyen

Az Árvát a forgatás idején 12 éves Barabás Bojtorján miatt volt érdemes elkészíteni, és legfeljebb miatta érdemes megnézni. A történet, a dialógusok és a trükkök ugyanis vállalhatatlanok.

Szentebúcsú

Sokmilliót elpókerező fiatal magyar orvosok. Esküvő előtti legalizált félrelépés és vicces tudatmódosítók. Rosszul világítva, vágva, se füle, se farka mesében. Szente Vajk Legénybúcsúja.

Herendi kettő

Attól, hogy Herendi Gábor új filmje, a Szenvedélyes nők alulmúlja a tavalyi Futni mentemet, egyszer meg lehet nézni. Fiatal színészeket foglalkoztat és Tompos Kátya előtt is tiszteleg.

És semmi

A Szigligeti idei harmadik bemutatóját látva felvetődik, hogy a Mici néni két élete után mi indokolta az Egy csók és más semmi műsorra tűzését. Lényegét tekintve ugyanaz pepitában.