Hány lépésre lehetünk attól, hogy a feltűnjön egy lakossági igény? Nem a fűnyírás iránt, mert ilyen időben nincs az az eszközpark, amivel a természet utolérhető. Az átjáró iránt, amit évek óta taposnak az arra járók a Sütő utca és az óvodai parkoló között. Talán két négyzetméternyi beton kellene. Meg jó szándék, hogy ott legyen járda, ahol az emberek járnak. Kinek kellene, hogy feltűnjön a lakosság igénye? A körzet képviselőjének? A város gondnokainak? Persze, csak annak tűnhet fel, aki jár arra. Apró figyelmesség? Vagy valóban szolgáltató város?

Minden tiszteletem és elismerésem a szolnoki rotarysoké. De! Ha már a város egyik legszebb parkjában ültetett emlékfa mellé kis táblát is helyeznek, nem lehetett volna előbb átolvasni? Vagy, ha már nagyon sietni kellett, és az eseményig nem lehetett javítani, másnap nem kerülhetett volna egy hibátlan a helyére? Vagy nem tűntek fel a hibás ékezetek, a rossz helyen lévő vessző és felesleges b betű? A Facebook posztok erre utalnak. Tiszteletem jeléül szívesen kifizetem a javított táblát, ha hajlandóak a cserére.

Hogy jut valakinek az eszébe, hogy a város egy adott pontján, csak úgy letegye a szemetét. Ugye nem önti a wc tartalmát a város utcáira? Mint tették azt a sötét középkorban.

A Szentháromság térrel szemben, az egykori kőolajos klub előtt, egy elég forgalmas járda mellett. Több hete tető és figyelmeztetés nélkül. Áldozatra várva. A szerencsében bízva. Hogy mire valók a közterület-felügyelők Szolnokon, régóta nem tudom. Hogy miért nincs gazdája az utcáknak, jó ideje nem értem. Hogy mire való egy önkormányzati képviselő, azt biztos félreértem. Miként a gondatlan veszélyeztetést is. Tehát az ott egy veszélyes lyuk. Én szóltam.