A valamikor a XX. század elején, a bíróság épületéről készült fotót nézegetve nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a mai Dózsa György út páros oldalára egykor teret képzelt valaki.

Nézzék meg ezt a régi képet, amelyet nagyjából a megyeháza Kossuth tér felőli sarkának környékéről készítettek, valamikor a múlt század 10-es éveiben! Szerintem egészen egyértelmű, hogy a klasszicista stílusú épület főhomlokzata nem a mai főbejárat oldalán, a Kossuth utca felől volt, hanem a Dózsa György úton. Jól látható ugyanis az épület hosszabb oldalán egy oszlopokkal ötosztatúvá tett kupolás rész, nagyjából ott, ahol ma a börtönhöz lehet bejutni. Nem kell hozzá komolyabb építészeti végzettség, hogy azt mondhassuk, a szolnoki Törvényszék épületének eredeti főbejárata ott volt.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a törvényszéki épületet nagyjából akkor húzták fel, amikor Szolnok belvárosának mai arculata született, amikor sorra épültek a Kossuth tér környéki paloták. A törvényszék épülete mögött már állt a mai Varga épülete, a Kossuth utcai oldalbejárattal szemben pedig ott kellett lennie a mára eltűnt bazárnak és a megyeháza épületének. Viszont bizonyos, hogy a Dózsa György út páros oldalán álló, ma vöröses-sárga színezetű palota ekkor még nem állt. Több képeslap ugyanis azt bizonyítja, hogy az egykori Gorove utcán ez a ház épült fel utoljára.

Ha belegondolunk abba, hogy a bíróság épülete méreteit tekintve jóval nagyobb, mint a városháza, vagy a még bővítés előtti megyeháza, akkor afelől sem lehet kétségünk, hogy egy ilyen jelentős épületet nem egy mellékutcába szántak. Egy ilyen főhomlokzat ugyanis csak akkor érvényesül megfelelően, ha a szemlélőnek alkalma van azt teljes egészében látni. Márpedig ezt egy mellékutcából soha nem tehetjük meg. Csak egy térről.

Bár bizonyítani nem tudom, de a fenti logika alapján biztos vagyok abban, hogy a megyeházával szembe valamikor egy teret terveztek. Egy olyan teret, amely a mai Dózsa György és Arany János utcák között terült volna el, hogy a közepén állva megfelelő rálátás nyíljon a törvényhozás és a megyei közigazgatás épületére is.

Hogy miért nem történt így, arra csak tippelhetünk. Valószínűleg jóval többet ért ez a telek, mintsem hogy parkot alakítsanak ki rajta. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a városnak vagy a megyének nem volt elég pénze, hogy ezt a területet megvásárolja, így a tulajdonos inkább bérházat építtetett ide.

És a megváltoztathatatlan helyzethez végül a bíróság épülete is igazodott, hiszen a lassan száz éves képen felfedezhető kupola évtizedekkel ezelőtt eltűnt az épület hosszabb oldaláról.