„Mintha egy kellemes nyári este kifeküdtem volna a fűbe, és belebámultam volna a csillagokba, elgondolkodva az életemről, szerelemről, és úgy általában a mindenséghez való hozzáállásomról. A színészek mintha a csillagos égből énekeltek volna nekem, nekünk. Mintha az arcuk lett volna a hold, a hangulatunkra talán leginkább ható égitest.” – Így számolt be a szeged.hu portál a Szegedi Focus Műhely november 13-án Szolnokra is megérkező vándorszínházi produkciójáról, a Happy Hour-ról.
– A Szegedi Focus Műhely független színházként működik – mondta a blogSZOLNOK kérdésére Benkő Imola Orsolya, a társulat művészeti vezetője. – A társulat 2003-ban jött létre, és mutattunk már be darabot Esterházy Péter, Mrozek és Nádas Péter írásaiból is. A szegedi REÖK-palota az állandó játszóhelyünk, de rendszeresen fellépünk az ALTERRA Kortárs Művészeti Központban, de láthatott már bennünket a közönség a fővárosi Szkénében, Szabadkán, Bécsben és Nyírbátorban is. A társulat úgynevezett „kutatószínház”, azaz elkötelezetten keresi a színház legkülönbözőbb kifejezési lehetőségeit és kommunikációs csatornáit. Persze mindennek az alapja a néző, akinek reakcióira, fizikai jelenlétére, értelmezésére, és befogadási stratégiáira is számítunk az előadásaink alatt.
„Sokszor láthatott már a Thealter közönsége is hasonlóan könnyed, szellemes, azonban valamennyire elgondolkodtató produkciót. Ami kiemeli ezt az előadást és a Focus Műhelyt is az átlagból, azok a váratlan megoldások, a nem megszokott látványok. Tegnap a jelmezben találhattuk meg ezt a többletet: apró villanyégőkkel díszítették fel a négy előadót, amik rendre kialudtak és újra kigyulladtak, attól függően, hogy a színpadon állók hogyan vezérelték azokat.” – írta a Happy Hour című előadásról a Délmegyarország című napilap.
– A Happy Hour a koncert, az akcióművészet, a street art és a színház elemeit ötvöző vándorkoncert – mondta az előadásról a művészeti vezető. – Először a 20. Thealter Nemzetközi Színházi Fesztiválon mutattuk be, majd a Művészetek Völgye közönsége láthatta.
Az országjáró előadás címe pontosan jelzi, hogy az alkotók fő célkitűzés, egy boldog órát szerezni a hallgatóknak, a nézőknek. A boldogság, mint összekötő vezérfonál jelenik meg az előadásban, ahol a látvány legalább annyira hangsúlyos, mint a zene és a költészet. Parti Nagy Lajos, Varró Dániel, Fodor Ákos, Szilágyi Domokos, Pilinszky János, Radnóti Miklós, József Attila versei és Bartis Attila prózarészletei nem a hagyományos módon, hanem sok esetben a humor forrásaként, és meghökkentő, groteszk elemekként jelennek meg, hol suttogva, hol beatboxként vagy dadaista hangköltészetként.
„Úgy néz ki, a boldogság szó leírva legalább annyi zavart eredményez, mint kimondva, úgyhogy a Szegedi Focus Műhely előadásának címe is biztonsági vonal mellett halad, és angol fordításban ígéri a boldog órát. A Happy Hour verses-zenés vándorkoncert szerencséje pedig az, hogy képes betartani, amit ígért” – írta a szegediek előadásáról a kulter.hu portál.