2025.08.26. (kedd)

Homályos kép

Homályos kép

Dátum:

Gyűjteményem eddigi legrosszabb minőségű lapja lett, ám képi tartalma miatt egyszerűen nem lehetett kihagyni a megvásárlását. Feltehetném a találós kérdést, hogy hol készült a lap, de nem teszem. Mert éppen az benne a lényeg, hogy a szolnoki Madas-ház van rajta.

Gyűjteményem eddigi legrosszabb minőségű lapja lett, ám képi tartalma miatt egyszerűen nem lehetett kihagyni a megvásárlását. Feltehetném a találós kérdést, hogy hol készült a lap, de nem teszem. Mert éppen az benne a lényeg, hogy a szolnoki Madas-ház van rajta.

Ha letakarnánk a két alsó sarokban lévő feliratot, valóban sokáig kellene törni a fejünket, hogy hol készült a kép. Így viszont nagyon gyorsan beazonosítható, hogy a Barasits-féle képeslaphoz használt fotót nagyjából a Néplap mai székháza elől, a mostani parkoló posta felőli végből készítették. Csak azért nehéz felismerni a helyet, mert a harmincas évek óta sokat változott a Baross utca képe.

A fotó jobb szélén lévő emeletes épület helyén ma a megyei napilap székháza áll. Hogy ez mikor tűnt el, nem tudom. Ezen kívül egyetlen, ugyancsak harmincas évekbeli lapon tűnik fel. Mellette, a földszintes házak – ha jól számolom, három darab – telkein a nyolcvanas évek közepén emelt, kék üveges egykori SZÜV-székház áll, amiben jelenleg az MKB bank és még ki tudja, mi minden működik. Ezt követi a Sütő utca torkolata, majd az a négy Baross utcai ?palota?, amelyek valamilyen módon túlélték az elmúlt száz évet. Az elsőben ma bank, a másodikban a szolnokiak által 1-esnek nevezett ABC, a következőben telefonszaküzlet található, a Szapáry-Baross sarkán pedig a sárga téglás Kiglovits bazár áll.

A Baross utcát záró épület pedig a Nerfeld-palota – igen a leégett régi Centrum -, ami némi támpontot is ad a kép születésének időpontjához. Nerfeld Ferenc feltörekvő üzletember több telken épült áruháza ugyanis 1929-ben készült el, tehát ezt a fotót csak ezután exponálhatták. Mivel azonban a fotó bal oldalán, a maga legnagyobb tömegével a Madas-ház is látható már, azt kell mondanunk, hogy a fotós inkább a harmincas évek második felében dolgozott. Viszont 1939 előtt, mivel a lapot abban az évben adták postára. (A világháború kitörése után 8 nappal küldték a miskolci tüzér hadosztálynak.)

Mint már utaltam rá, a kép igazi értéke számomra a Madas-ház ábrázolása. Akár azt is mondhatom, hogy talán ez az egyetlen ismert kép, amin a Madas-ház tűzfala látható. A Madas-ház pedig a szolnoki legendárium egyik érdekes eleme, amiről általában annyit szokás elmondani, hogy a 4-es út építésének esett áldozatul. Ami alapvetően igaz, de azért tegyük hozzá, hogy Madas Mihály – az építtető – működésének története éppúgy feldolgozatlan, mint e ház engedélyeztetésének körülményei, vagy a szolnoki gettó működésében betöltött szerepe. Nem lepődhetünk meg, ha egyszer kiderül, ez a bérház a harmincas években csak egy kis helyi panama részeként kerülhetett ide. Hogy aztán alig negyven évesen, 39 évvel ezelőtt, 1973 decemberében a levegőbe repítsék. Mert a régi Baross utca amúgy tényleg alkalmatlan lett volna a 4-es út forgalmának áteresztésére.

Sajnálom, hogy ilyen rettentő rossz minőségű a kép. Vagy azért, mert a tömeges nagyítás nem sikerült jól, vagy, mert az eredeti felvételnek egy eleve gyenge másolata készült a fotóműhelyben. Pedig, ha nem így lenne, akkor a boltok feliratai is sok mindenről mesélhetnének.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Pelikán parkoló helye

Ha megtaláljuk ezen a több mint ötvenéves fotón a szolnoki nagypostát, akkor egyértelmű lesz, hogy a városnak melyik részén járunk. A néhai Csarnok és Pillangó illetve a ma is létező Jászkürt és Baross utcákat látjuk 1971-72 körül, amikor már épült a Pelikán szálló és a vízügyi irodaház.

Különös szolnoki bérpalota

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság szolnoki bérpalotájáról talán azért készült viszonylag kevés, kifejezetten az épületre fókuszáló fotó az első világháború előtt, mert egy nagyon fontos dologban különbözött a bérházaktól. Persze nem kizárt, hogy a szolnoki "palotasoron" ez elvárás volt.

Nótaköltő lelkész lapja

Ennek az 1927-ben postára adott szolnoki lapnak nemcsak az az érdekessége, hogy a város háború utáni első "nagy" beruházását mutatja, miközben az anziksz vásárlói a szegényházi kápolna építésére is adakoztak, hanem írója is: Radvánszky József, aki később lelkésze lett az Eötvös téri templomnak.

Mikori kép az evangélikus templomunkról?

Tökéletes kompozíció. A két villanybúrában végződő oszlop között, nagyjából középen, két fa között kandikál ki az evangélikus templom tornya. Aztán jobban megnézve ezt a szolnoki képeslapot egyre több apró érdekesség tűnik fel rajta. Építkezések megörökítése az új Dami hátsó részéről?