Ez az amatőr fénykép 1972-ben készült Szolnokon az akkori Ságvári körút és Beloiannisz út kereszteződésében. Valószínű, hogy ebből az alapvetően rossz fotóból helyben készítettek képeslapot, ugyanis a hátuljára a hely megjelölésén és a címzés vonalain kívül semmi sem került.

A fotós minden bizonnyal Szolnok új belvárosát szerette volna megörökíteni, hiszen az akkor már lassan egy évtizede álló pártházra és a mögötte éppen épülő Vízügyi székházra koncentrált. Csakhogy közben megfeledkezett a város egyik legnagyobb forgalmú kereszteződésén áthaladó autókról, amelyek így be- vagy kilógnak a képből, illetve leginkább a hátsó részüket mutatják. Azt feltételezem, hogy a kora tavaszi, hűvös időben a fotós nem akart ismételni – ne felejtsük el azt sem, hogy drága filmre dolgozott -, így ezt a furán mozgalmas képet adta le a megrendelőinek.

Hogy kik lehettek a megrendelők, az sajnos nem derül ki a képeslapról, ami több mint furcsa. A kor képeslapjait ugyanis szinte kizárólag a Képzőművészeti Alap adta ki, ám ők a szövegnek fenntartott hely és a címzés között ezt mindig fel is tüntették. Erről a lapról azonban hiányzik a kiadó, így a magam részéről biztosra veszem, hogy nem az állami cég jelentette meg, hanem valamelyik szolnoki társadalmi szervezet. Talán éppen az MSZMP városi vagy megyei bizottsága, amelyek a kép előterében lévő házban székeltek. Mert az teljességgel kizárt, hogy ez valami szamizdat vagy magánkiadás lenne, hiszen akkor nem kerülhetett volna postára. Márpedig Kardosné így üzent Visegrádra, hogy szombat reggel mennek.

A kép keletkezési dátumát egyébként a fotón látható egyik autó, illetve a képeslap címzése segíti behatárolni. A címzésnél ugyanis még nem szerepel irányítószám, márpedig az 1973. január 1-jétől Magyarországon is kötelező volt, tehát biztos, hogy a fotó és a képeslap még ezt megelőzően készült. Mivel azonban a kép előterében egy M24-es Volga kanyarodik jobbra, ez azt is elárulja, hogy a fotós csak 1972-ben dolgozhatott. A Volga hátsó ajtajánál lévő C oszlopon ugyanis már látható az a krómozott rácsra szerelt parkoló lámpa, amit attól az évtől kezdtek a Volgákra szerelni.

A képet egyébként minden sutasága ellenére éppen a rajta látható mozgalmas közlekedés teszi számomra kedvessé. Nemcsak a tanácsi, párt vagy szövetkezeti használatban lévő Volga – a rendszáma B betűvel kezdődik -, de a képbe éppen csak befutó, akkoriban még szintén újdonságnak számító Barkas miatt is. Ahogy a kereszteződésen átvonuló két tűzoltó autó is igazi kuriózum, és azt is elárulják, hogy 1972-ben a szolnoki lánglovagoknak a Csepel szerkocsin kívül már egy Ikarusuk is volt, merthogy a bal szélen a képből kifelé tartó, szerintem az.

A fotót jobban megnézve az autókon kívül is vannak érdekességek a képen. Az egyik, hogy a Centrum áruházat ekkor még csak alapozhatták, hiszen a két épület között még semmi sem látszik belőle. Viszont a Pelikán szállót már javában építették, amint az a pártház bal oldala mellett még éppen látható. A Ságvárit ekkor még járdasziget választotta ketté, illetve a pártház sarkánál, a Kossuth tér irányában is volt gyalogátkelő. A legviccesebb azonban, hogy a fotó előterében lévő ormótlan villanyszekrény, igaz új ruhában, de a mai napig a helyén van. A két épületen kívül egyetlen állandóként.