2025.08.27. (szerda)

A hatvanas évek autócsodái

A hatvanas évek autócsodái

Dátum:

A képen látható, jórészt típustervek alapján készült házak szinte bármelyik magyar városban állhatnának, így ha nem lenne feliratozva a fotó, mi is csak bizonytalanul mondanánk rá, hogy Szolnokon készült. A három autócsoda a Várkonyin parkol a hatvanas évek végén.

A képen látható, jórészt típustervek alapján készült házak szinte bármelyik magyar városban állhatnának, így ha nem lenne feliratozva a fotó, mi is csak bizonytalanul mondanánk rá, hogy Szolnokon készült. A három autócsoda a Várkonyin parkol a hatvanas évek végén.

A mellékelt fotó a nagyszerű és lassan világhírűvé váló Fortepan.hu oldalról származik. A szabad felhasználású képeket közzétevő oldalra, az ott olvasható képaláírás alapján, az állami tulajdonú Lechner Ödön Tudásközpontból került a felvétel, ami korábban hozzájuthatott a VÁTI jogelődjének képarchívumához. Ez volt az az állami vállalat, amely nagyon sok városfejlesztési tervet készített a szocializmus idején, és szerencsére még arra is volt kapacitása, hogy a fejlesztések ütemeit profi fotóssal megörökítse. Mivel a Fortepan.hu-n a szolnoki Várkonyi tér építéséről több fotó is található, azt mondhatjuk, hogy ez a kép még a 18 emeletes alapozása, azaz 1969 előtt készült.

A kép egyébként a Várkonyi tér számozás szerinti elejét, a mai Szolnok ispán – a fotózáskor Kun Béla – körút torkolatát mutatja. A sok függöny nélküli, illetve egyforma sötétítős ablak miatt azt gondolom, hogy a teret körbefényképező fotós az átadás körüli időkben járhatott Szolnokon, amikor a Várkonyin még kevesen laktak. És a forgalom is elég gyér lehetett, amit a frissen kialakított kereszteződés sárfelhordásai is jeleznek. Azt pedig, hogy a fotós az új házak, a városfejlesztés megörökítését kapta feladatul, az is bizonyítja, hogy a mai szánkódomb és játszótér helyén álló, régi, a Tabánra hasonlító házakból egy sem került a felvételekre, holott akkor még álltak.

Számomra a lassan félévszázados fotó igazi különlegessége azonban nem a házakban és az alakuló térben van, hanem a megörökített három autóban. Elsősorban azért, mert a hatvanas évek végén még keveseknek adatott meg az autótulajdonlás lehetősége. Másodsorban pedig azért, mert a képen látható három személyautó egyikét sem a korabeli monopol autókereskedő, a Merkúr hozta forgalomba. Ezt még akkor is kimerem jelenteni, ha a kép bal széle felőli első autót nem tudom típus szerint beazonosítani. Az viszont biztos, hogy nem KGST gyártmány, inkább valamilyen nyugat-európai modell. (Aki felismeri, nyugodtan árulja el.)

A második autóról egyértelműen megállapítható, hogy egy Tátra T87-es, azaz a Csehszlovák autóipar remeke. Igaz, még messze a KGST idők előtt készült, hiszen az első példány 1936-ban, az utolsó pedig 1950-ben gördült le a gyártósorról. A fotón jól kivehető, hogy az elől három reflektoros, 3 literes V8-as motorral szerelt, ám csak 75 lóerős, farmotoros batár megörökített példánya elég szakadt állapotú. Ami nem is csoda, hiszen egy minimum 18-19 éves járgányról van szó. Azt nem hinném, hogy az Art Deco belsővel készülő autó ennyi idősen még állami tulajdonú lett volna, inkább a kínzó autóhiány egyik megmentett magánpéldánya parkolhat a Várkonyi téren.

A harmadik, kisebb fehér autóról is nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy nem az állami cég hozta forgalomba. Az ugyanis egy BMW 700 L, azaz a bajor autógyár 1959 és 1965 között gyártott, 700 köbcentis kis limuzinja. A kép alapján elég jó állapotúnak tűnik, így talán nem tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a bajor gyár 154557 darabban gyártott kiskocsijának valamelyik utolsó példánya parkol a Várkonyin. Ami csak magánimport keretében kerülhetett az országba. Azaz vagy egy úgynevezett disszidens küldte az itthon ragadt rokonának, vagy egy kint dolgozó szerencsés hozta be. Azt persze nem tudhatjuk, hogy a képen látható példányt az első hazai tulajdonos használta, vagy megfelelő felárért eladta valakinek.

Persze nem lepődnék meg, ha a szolnoki ötvenes-hatvanas férfi korosztályban lenne valaki, aki a kép láttán azonnal megmondja, kiknek a tulajdonában volt ez a három, korabeli autócsoda. Ugyanis a hatvanas évek végén még Szolnok belvárosában is eseményszámban ment, ha egy autó feltűnt. Ha pedig az egy ritkább márka volt, azt a kissrácok sokáig számon tartották. Tehát, ha tudja valaki, hogy kié lehetett a kis BMW, az öreg Tátra, vagy a mögöttük parkoló, beazonosíthatatlan márkájú négykerekű, ne habozzon elárulni!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Vörös csillag a városházán

Biztos, vannak még olyanok, akiknek személyes emlékeik lehetnek az akkori szolnoki tanácsháza tetején lévő hatalmas vörös csillagról. Létéről már sokszor hallottam, de fotón most először találtam meg ezen a legalább hatvan éves képeslapon.

Szolnoki verseny és zsinagóga

A felhasznált kép készítésének pontos időpontját nem tudom meghatározni, 1899 és 1926 nyara között bármikor készülhetett. Az biztos, hogy 1926 októberében még senkit sem zavart, hogy képeslap lett belőle. Debrecenbe címezve valamilyen szolnoki versenyről ír rajta egy hölgy.

Várkonyi téri bátrak

Ma már senki sem merne a Várkonyi téren úgy átsétálni az úton, ahogy az a két ember teszi ennek a fekete-fehér képeslapnak a közepén. Pár évvel később egy színes képen hasonló történik. Sokat változott négy évtized alatt a tér forgalma (is).

Edzőtábor és bazáráru

Ezt a háromképes szolnoki mozaikképeslapot Kunszentmártonba küldték innen valamikor 1928 után. Talán egy játékvezetői edzőtáborból, és még az sem kizárt, hogy csak az ötvenes években. A Tisza szállós fotót még soha se láttam képeslapon, de még felbukkanhat.