2025.08.27. (szerda)

Nem stimmel a bal oldal

Nem stimmel a bal oldal

Dátum:

Ez a soha postára nem adott képeslap a hátoldala, illetve a Gorove utca - cz nélkül - felirata alapján szerintem nagyjából száz éve, valamikor az első világháború előtt vagy első éveiben készült. Klasszikus festett képeslapról van szó, aminek a készítésekor azonban a festő kicsit túlgondolta Szolnok akkori főterét.

Ez a soha postára nem adott képeslap a hátoldala, illetve a Gorove utca – cz nélkül – felirata alapján szerintem nagyjából száz éve, valamikor az első világháború előtt vagy első éveiben készült. Klasszikus festett képeslapról van szó, aminek a készítésekor azonban a festő kicsit túlgondolta Szolnok akkori főterét.

A korabeli színes képeslapok úgy készültek, hogy elővették egy fekete-fehér fotó negatívját, akkurátusan, a valósághoz lehetőleg ragaszkodva kifestették, majd ebből készültek a színes nagyítások. Szolnokról az előző évszázad első éveiben jelentek meg először ilyen képeslapok, és a divat nagyjából az első világháborúig tartott. A színezett képeslapok ugyan tetszetősek voltak, ám kevésbé kontúrosra és részlet gazdagra sikerültek. A cégfeliratok például többségükön olvashatatlanok.

Mint például ezen a legalább száz éves szolnoki képeslapon. Az egyetlen kivehető feliratot ugyanis az 1907-ben épült Népbank tűzfalán találjuk, a mellette lévő üzletsor portáljai fölött lévők kivehetetlenek. Egyébként a későbbi Tiszti Klub, majd 1974-től Sztár áruház, jelenleg edzőteremként funkcionáló épület remek támpont ahhoz, hogy kimondhassuk mikor készülhetett legkorábban a színezéshez használt fotó. A távolabb létható Városháza, a leghátul feltűnő mai Varga vagy éppen a Kaszinó épülete mind korábbiak.

A képeslap érdekességét azonban nem is ezek jelentik. Hanem a közeledő lovaskocsitól balra található, nagyjából a fotó bal felét kitöltő tér.

Induljunk a mi nézőpontunktól. A fotós valahol a mai Fradi-ház és az Árkád átjárója között állíthatta fel gépét. Ez a nézőpont pedig – korábbi képeslapok alapján – megkérdőjelezi, hogy a fotós mellett olyan harminc-negyven éves fák álltak volna, mint amilyenek a kép bal szélére belógnak. Valószínűbbek az olyan csemeték, amilyeneket a nagy fák után látunk. A XX. század első évtizedéből ilyeneket ismerünk a Baross és a Szapáry utcákról is. Természetesen nem zárom ki, hogy a fák tekintetében tévedek.

Ugyanakkor biztosra vehetjük, hogy a Kossuth téren nem volt olyan ház- vagy üzletsor, mint amilyen itt a fák takarásába került. A Steiner Jakab és fiai féle ház ekkor ugyan már megvolt, azonban nem nyúlt tovább a Népbank homlokzatánál. Az pedig ugye teljességgel kizárható, hogy a Steiner-ház után bármi is állt volna a téren. Miként az is, hogy a távolban, a mai Varga épületétől balra olyan magas házat találhattunk volna, mint ezen a képeslapon. A közeledő lovaskocsi mögötti rész egyébként is rettentően elnagyolt.

Vagyis nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az egyébként ügyes kezű fotóssegéd vagy nem ismerte a képen megörökített helyszínt, avagy már nagyon a munkaideje végén járt, így kicsit elkapkodta a feladatát. Amit azonban nem volt lehetőség kijavítani, hiszen ahhoz új negatív kellett volna. Meg hát a kor csodájának számító színezett képeslap ezekkel a kis füllentésekkel is pont olyan piacképes lett, mintha minden stimmelt volna a bal oldalán.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Dami a családi albumból

Akármilyen hihetetlen is, de az itt látható fotó nem 2009-ben, a néhai Damjanich uszoda bontásakor készült, hanem nagyjából hatvan évvel korábban, Szolnok második (!) uszodájának az építésekor, 1948-ban. A mai Béres sétány gesztenyefái is fiatal csemeték még. Kép egy családi albumból.

ZUK-ok a Belón

A lengyel autóipar kisteherautói sorakoznak az éppen görög nevet viselő szolnoki főutcán, nem sokkal azt követően, hogy a várost átszelő 4-es főút nyomvonalát véglegesítették. A Fortepanon található UVATERV fotóval kapcsolatban feltehető a kérdés, hogy mit keresnek a gyalogosok az út közepén.

Marx és Tomi

Ezzel a szolnoki képeslappal 1977-ben Temesvárról küldtek névnapi jókívánságokat Kiskunfélegyházára. Már emiatt is megér egy bejegyzést. Meg azért is, mert bár a képen látható park a fotózáskor Marx nevét viselte, ez valahogy lemaradt a szöveges oldalról. Persze azért is érdekes, mert ezen a képen még látható tíz éve elbontott épület.

Serénykedés a Kossuth téren

Amennyiben ennek a fotónak a hátuljára helyes dátumot írt az ismeretlen fotós - és miért ne tette volna -, akkor két dologban lehetünk biztosak. Az egyik, hogy Kovács Ferenc Munkásmozgalmi emlékművét csak 1963-ban állították fel. A másik pedig, hogy a 77 lakásos társasház előbb készült el, mint az úgynevezett Fradi-ház a Kossuth téren.