2025.08.27. (szerda)

Hol meneteltek a katonák?

Hol meneteltek a katonák?

Dátum:

Természetesen Szolnokon, éppen ötvennégy évvel ezelőtt, "hazánk felszabadulásának" tizenkilencedik évfordulója tiszteletére. A felvétel Nagy Zsolt, a megyei napilap akkori egyetlen fotóriporterének gyűjteményéből való. És számomra biztosnak tűnik, hogy a díszelgő egységet a Beloiannisz út és a Hősök tere sarkánál örökítette meg a nagyszerű fotós.

Természetesen Szolnokon, éppen ötvennégy évvel ezelőtt, „hazánk felszabadulásának” tizenkilencedik évfordulója tiszteletére. A felvétel Nagy Zsolt, a megyei napilap akkori egyetlen fotóriporterének gyűjteményéből való. És számomra biztosnak tűnik, hogy a díszelgő egységet a Beloiannisz út és a Hősök tere sarkánál örökítette meg a nagyszerű fotós.

Ugyanarról a helyről minimum két fotót készített 1964. április 4-én Nagy Zsolt. Az egyik a címlapra is kitett katonai alakulatot, a másik pedig az akkor még csak hét éve létező Munkásőrség helyi egységét mutatja. Azt feltételezem, hogy előbb a katonás kép készült, majd a munkásőrős, aminek háttere kissé elmosódott. A két felvétel, illetve a Szolnok belvárosáról készült légi felvétel segít abban, hogy a fotózás helyét azonosítani tudjam, hiszen személyes emlékem nem lehet a helyről.

Azt gondolom, hogy a katonai alakulat mögött lévő házak a Beloiannisz – előtte és jelenleg Baross – utca 13., 15., 17 és 19. számú épületek. Hozzánk közelebb a Bútor feliratú, a 19-es szám, ami a Hősök tere sarkán állt, hátsó homlokzata pedig a Szív utcára nézett. Ma ennek és a mellette lévő a háznak a helyén a Hősök tere széle található, míg a távolabbi épületek telkein nagyjából a Budapest Bank modern épülete áll. A Nagy Zsolt felvételén még látható épületeket majd szűk egy évtizeddel később, a 4-es főút városi, átkelési szakaszának kiszélesítésekor bontották el, ami egyben azt is jelentette, hogy az addig ott működő üzleteknek máshol kellett helyet találni.

Érdemes egy pillantást vetni az eltűnt üzletek cégtábláira. A Bútor bolt mellett, a Dohány felirat alatt egy korabeli trafik működhetett, amelynek fő terméke a cigarettafélék és a mindenféle apróságok – például játékok és újságok – lehettek. Mellette, a leengedett napernyős bejárat fölött a Népművészet és Háziipar felirat olvasható festett üveglapon. Ha nem tévedek, ez az üzlet később a Nerfeld-palota mellett, majd a Sütő utca sarkán, végül pedig valahol a Kossuth téren működött. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ahová ezt az üzletet betelepítették, annak az épületnek meg voltak számolva a napjai. Mellette egy fodrászüzlet, feltételezhetően már szövetkezeti formában működött, majd az Üveg-Porcelán következett, azon túl pedig szerintem a Madas-ház alját, a legendás 33-ast látjuk. Ez ugyanis még az az időszak, amikor a város egyetlen, valódi áruháza a Nerfeld-palotában lévő Alföld, így a város tele volt úgynevezett szaküzletekkel, amiket majd az új Centrum, a Sztár, a Sportbolt és a Skála tizedel meg először.

Érdemes egy pillantás erejéig visszatérni a sarki bútorbolt épületéhez. Egyrészt a Hősök tere felé néző homlokzatán még látható valamilyen László, női fodrászatának reklámja. Másrészt az épület tele van hirdetőtáblákkal, amelyeken a korabeli propaganda mellett a moziműsor is ott lehetett. Egész jól kivehető a Vöröskereszt plakátja, aminek indokoltságát nem nagyon tudom megfejteni, hiszen 1959-ben volt 100 éves a nemzetközi szervezet, amihez képest 1964 nem egy nagy intervallum.

Ugyancsak érdemes egy pillantást vetni az üzletek előtt szorongó tömegre. Leginkább az élő kordont biztosító munkásőrökre, akik a gyakorlóruhára emlékeztető mundérjukról és jellegzetes sapkájukról ismerhetők fel. Közöttük itt-ott ünneplő egyenruhában rendőrök, illetve katonatisztek is láthatók, így az első sorban civileknek alig jutott hely, leginkább csak gyerekek furakodhattak az út szélére.

Számomra legalább ennyire izgalmas a kép jobb alsó sarkában látható zenekar, ami minden bizonnyal a helyi Olajbányász fúvós együttese. Kifejezetten érdekes, hogy az egyébként a fúvósok mögött helyet foglaló ütősök itt az első sorban állnak – nem lehetett könnyű az üstdob és a cintányér mellett fújni -, ám ennél is furcsább az üstdobot tartó, kétkerekű szerkezet. Fúvószenekart, tolt dobbal eddig csak Máltán láttam, de úgy tűnik, a kényelem máshol is „szekérre” engedte a dobot.

Befejezésként arról is érdemes beszélni, hogy honnan dolgozhatott 1964 tavaszán Nagy Zsolt. Ha jó a helymeghatározásom – márpedig nagyon sok minden szól mellette -, akkor a korabeli pártbizottság első emeletéről, azaz a mai Mária – a fotózás pillanatában még Malinovszkij – utca sarkáról készültek ezek a képek. Ami nem lenne meglepő, hiszen a megyei lap a megyei pártbizottság tulajdonában volt, ami nem sokkal később költözött át innen a Ságvári és Beloiannisz sarkán felépült „fehérházba”. Ez némi magyarázatot ad arra is, hogy miért a vasútállomás felé vonulnak a katonák. Hát, mert az akkori pártházzal szemben álló, szovjet katonai emlékmű előtt díszelegtek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnok bezárt iskolái

Egészen biztosak lehetünk abban, hogy amikor Dr. Szigeti Gábor megkapta ismerősétől ezt a szolnoki képeslapot, a rajta szereplő hat iskola közül egyiket sem arra használták, mint amit az anziksz feliratai sugallnak. Szűk évtizeddel korábbi, békebeli állapotot rögzített Weinstock Ernő igényes terméke.

Piac, cégér és Halmi Miksa üzlete

Nagyjából a mai Kossuth téri lottózó környékéről készült ez a képeslappá lett fotó, szerintem 1905 előtt. Számomra a bal szélén lévő, földszintes üzlet teszi izgalmassá, no meg a Steiner-féle házon lévő cégére, amihez hasonlót, százévesnél régebbi szolnoki fotón még nem láttam. No meg egy másik, nagyon hasonló szolnoki lappal való összehasonlítás.

Klasszikusok klasszikus képen

A hetvenes évek első feléig, az új szolnoki képeslapok egyik kedvelt témája volt a Ságvári - ma Boldog Sándor István - körút megörökítése az Ady Endre út felől. Aminek köszönhetően egész jól nyomon követhető az utca és a környék alakulása, nem is beszélve a járművek változásáról.

Az aranykor üzenete

Úgy képzelem, hogy nagyságos Dumtsa Sándor dohánybeváltó felügyelő úr az 1911-es év nyarán, feleségével néhány hétre az ausztriai Karlsbadba ment pihenni. Gyermeküket pedig a rokonokra bízták, aki a Református templomot ábrázoló lapon írt nekik először.