2025.08.27. (szerda)

Vége a piacnak

Vége a piacnak

Dátum:

Valamikor 1906-ban vagy 1907-ben lehetett az a piaci nap, aminek a végén, a Steiner-házból valaki megörökítette Szolnok főterét. A városháza előtt zsákokkal megrakott szekerek, a mai könyvtár oldalában szétrakott kosarak. De már macskaköves az út, van közvilágítás és hirdetőoszlop is.

Valamikor 1906-ban vagy 1907-ben lehetett az a piaci nap, aminek a végén, a Steiner-házból valaki megörökítette Szolnok főterét. A városháza előtt zsákokkal megrakott szekerek, a mai könyvtár oldalában szétrakott kosarak. De már macskaköves az út, van közvilágítás és hirdetőoszlop is.

Bár a tulajdonomban lévő képeslapot csak 1922-ben küldték Szolnokról Nyíregyházára, biztosak lehetünk abban, hogy a „Vasúti levelezőlapárusítás” kiadásában megjelent laphoz használt fotót bő másfél évtizeddel korábban készítette valaki a Kossuth térről nagyjából fél évszázada elbontott Steiner Jakab-ház emeletéről. Arra, hogy egy ilyen fotó csak 1906 után születhetett a téren túl, a Kossuth utca páros oldalán sorakozó házakból következtethetünk. A Kossuth teret keletről lezáró földszintes ház mögött kilátszó fehér tűzfal az Arany János utca sarkán álló Császi-féle házhoz tartozik, ami után kilátszik az 1899-ben épült Mezőgazdasági Takarékpénztár jellegzetes teteje, majd pedig ott magasodik a Kossuth utca 3. szám alatt ma is álló Első Magyar Általános Biztosító Társaság által építtetett bérház. Mivel ez utóbbit 1905 és 1907 között emelték, és ezen a képen már minimum szerkezetkész, talán joggal feltételezhetjük, hogy 1906 előtt nem kerülhetett volna rá egy fotóra.

A kép születésének lehetséges utolsó dátumára, az 1907-re, a téren lévő fákból és korábban feladott képeslapokból következtetek. Van ugyanis olyan, a postai bélyegző alapján 1907-ben feladott, a mai könyvtár előtti részt ábrázoló képeslapom, amelyen nagyjából ugyanakkorák a fák, mint ezen a fotón. Korábban már írtam arról, hogy a Kossuth téri fák XX. századi története egy külön tanulmányt megérne, hiszen az ezen a képen látható, a század elején vagy legfeljebb a századforduló környékén ültetett fák a két világháború között eltűntek. Majd az akkor ültetettek az ötvenes években, hogy aztán a hatvanas évek növényzetét már a XXI. század elején alakítsák át.

A Kossuth teret és az ottani piaci napokat viszonylag sok képeslap megörökítette az előző évszázad első évtizedében, a blogSzolnokon is bemutattam már több ilyen fotót. És egy ideje izgatott, hogy a téren túl, a Zagyva felé, a mai könyvtár épületének magasságában látszik egy tető, amiről nem igazán tudom, mi lehet, mihez tartozhat. Annak az épületnek ugyanis minimum egy emeletesnek kellett lennie, hogy kilátszódjon a Jókai, az Arany János vagy éppen a mai Dózsa György út házai fölött. Viszont azon a környéken, a mai tudásom szerint, a hatvanas évekig csak földszintes házak álltak. Akkor mi lehet az az épület? Az egyetlen tippem a bíróság és a börtön, aminek a hátsó traktusában ma van egy így álló, ilyen tetejű traktus. Ugyanakkor, ha az látszódik ezen a képen, akkor a bíróság Dózsa György útra benyúló szárnyának, „kupolás” tetejének is látszódnia kellene. De nem zárom ki, hogy valahol tévedek. (Segítsenek!)

De ejtsünk néhány szót magáról a piacról is, ami a fotózáskor már a vége felé járhatott. A fennmaradt képeslapok alapján nekem úgy tűnik, hogy piaci napokon standokat, tetővel vagy anélküli asztalokat csak a tér nyugati oldalán, azaz a mai múzeumhoz, a Magyar Királyhoz vezető átjáró és a Steiner-ház közötti részen lehetett állítani. Földről, kosarakból pedig a tér északi oldalán, a Magyar Király, a Tiszavidéki Takarékpénztár és a Pénzügyigazgatóság előtt lehetett árusítani, biztosítva a téren, körben elhelyezkedő boltokba való bejutást, illetve a tér közepén lévő, artézi kút, akár lovas kocsival történő megközelítését is. Talán ez a nem túl nagy hely is indokolta, hogy például halat a térről nyíló egyik utcában, baromfit meg a mai színház környékén lehetett ekkoriban vásárolni. Ne felejtsük el, hogy a huszadik század első éveiben ez a környék volt a város éléskamrája, „bevásárló központja”, ahol a nagyjából húszezer szolnoki és környékbeli rendszeresen elintézhette a beszerzéseit.

És persze közben megállapíthatta, hogy egy jól ellátott, fejlődő városban él vagy jár bevásárolni. A Kossuth téren ekkor már macskaköves út vezetett át, a városháza előtt és a tér másik oldalán is járda található, miközben a fotózás pillanatában már majdnem egy évtizede elektromos közvilágítás is volt Szolnokon. A téren bérkocsit lehetett fogni, patikát is lehetett találni, pénzintézetek, kávéházak is várták az arra vágyókat, ha nem éppen a rengeteg, egy-egy termékcsoportra szakosodott boltot akarták felkeresni. És ahogy ez a kép is mutatja, volt is forgalom rendesen.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Amikor 10 éves volt a Skála

Nem tudom, a kortársak miként emlékeznek, de számomra nagy elégtételt jelentett, amikor Szolnokon is megnyílt Skála áruház. Ehhez persze kellett az az elsöprő reklámkampány, amit a Demján vezette cég akkoriban prezentált. Az áruház fénye még tíz évvel később is ?ragyogott?.

Gimi és park

A szolnoki gimnázium épületéről fennállásának első 50 évében elég sok képeslappá lett fotó jelent meg. Ezek részben abban is segítenek, hogy az iskola előtti park ki- és átalakulását nyomon tudjuk követni. Feltételezem, ez a felvétel az első világháború utáni állapotot mutatja.

Szolnoki csendőrlaktanya?

A fényes fotópapír, illetve a nagyítás és a sokszorosítás minősége is egyedivé teszi ezt az 1932-ben postára adott szolnoki képeslapot. Aminek csak egyik különlegessége, hogy német nyelven küldték egy soproni címre. A jobb szélén látható ház, a Tisza szálló fekete tornya és a folyón átevező hajós több figyelmet érdemel.

Meztelen nő helyett nyugati kocsi

Se FIAT, se Szolnoki Cukorgyár reklám. Hanem az egyébként tetszőleges épületek komplett kivitelezésével foglalkozó szolnoki ÉPSZER Vállalat, negyven évvel ezelőtti, jellegzetes reklámhordozója, azaz 1980-as kártya naptára. Aminek kapcsán érdemes elgondolkodni azon, hogy miért lehetett jó ötlet egy 9 éves nyugati autót rátenni a képre.