2026.06.26. (péntek)

Sikeres szocialista vállalat

Sikeres szocialista vállalat

Dátum:

Jó lenne tudni, mi alapján dőlhetett el, hogy egy szocialista vállalat milyen képet tett az aktuális kártyanaptárjára. Meztelen nőt vagy a központja előtti parkolót? Ha erre az 1979-es kártyanaptárra nem került volna rá a Szolnoki Mezőgép logója, kevesen jönnek rá, hol van ez a parkoló.

Jó lenne tudni, mi alapján dőlhetett el, hogy egy szocialista vállalat milyen képet tett az aktuális kártyanaptárjára. Meztelen nőt vagy a központja előtti parkolót? Ha erre az 1979-es kártyanaptárra nem került volna rá a Szolnoki Mezőgép logója, kevesen jönnek rá, hol van ez a parkoló.

Erősen a negyvenhez kell közelítenie annak, aki még emlékszik azokra az időkre, amikor novembertől februárig szinte mindenki kártyanaptárokat gyűjtött. A mindenki alatt az iskolás fiúktól a meglett korú felnőtt férfiakig terjedő populációt értem, de csak azért, mert nem emlékszem lány vagy hölgy naptárgyűjtőre. A november-februárt pedig azért mondom, mert szerintem utána tavaszra mindenkinél alább hagyott a gyűjtői szenvedély, és legfeljebb egy naptárat tartott magánál, a többit meg vagy elrakta a következő szezonra, vagy egyszerűen megszabadult tőlük.

A hetvenes-nyolcvanas években minden, magára valamit is adó cég – újság, sportegyesület, néha település – kötelességének érezte, hogy megjelentesse a saját éves naptárát, tehetősebb cégek több változatban is. Ezeknek a jelentős részén hiányos ruházatú hölgyek voltak láthatóak – kíváncsi lennék azokra az értekezletekre, ahol a hölgyek és a képek kiválasztása zajlott egy-egy tervszám vagy az üzemi háromszög problémáinak megvitatása közben -, kisebb részén valami szellemesnek szánt grafika, vagy éppen az adott cég termékei szerepeltek. Nem reprezentatív „kutatásom” alapján, amely a szolnoki cégek naptárait „vizsgálta” azt mondhatom, hogy a legritkábbak azok a naptárak, amelyek az adott cég központját vagy jellegzetes épületét mutatatták. (Szolnokról a Vegyiművek és a Cukorgyár esetében ismerek ilyeneket.) A telephely előtti parkoló azonban igazi kuriózum.

Ám még mielőtt közelebbről is megnézzük a Szolnoki Mezőgép 1979-es kártyanaptárját, érdemes egy pillantást a hátlapjára vetni. (Lehet, hogy csak a fiatalabbak kedvéért.) Ez a naptár a napok megjelölésére ugyanis háromféle színt használt. A fekete a munkanapokat, a piros az ünnepnapokat – még április 4., május 1., augusztus 20. és november 7. a piros a húsvét hétfő és a karácsony mellett -, a zöld pedig a szabad szombatokat jelölte. Merthogy 1982-ig csak minden második szombat volt munkaszüneti nap, amit egy időben így jeleztek előre az aktuális naptárak.

Szóval ez a Magyar Hirdető által kiadott, az Ofszet és Játékkártya Nyomdában készült naptár a Szolnoki Mezőgép vállalat megrendelésére készült, és a cég akkori Vörös Hadsereg (ma Tószegi) és Kombájn út sarkánál lévő központjának parkolóját mutatja. A cég egyébként kiváló mezőgazdasági gépeket – például bálázókat – gyártott, amikkel nemcsak a környéken, de az ország távoli tájain, sőt külföldön (és nemcsak szocialista relációban) is lehetett találkozni. Egyébként a legtöbb évben a termékeit tett a cég a naptáraira, így még érthetetlenebb, hogy miért éppen a parkolójukat érezték 1978-ban – amikor a döntés született – a legerősebb üzenetüknek. Hacsak nem azt akarták világgá kürtölni, hogy ez egy olyan jól menő szocialista vállalat, ahol a dolgozóknak autóra is futja, sőt dolgozni is járhatnak azzal.

Azt gondolom, a felhasznált kép nem is 1978-ban, hanem pár évvel korábban készült. Mert kizártnak tartom, hogy az 1973-tól egyre nagyobb mennyiségben importált Zsigulikból csak egy vagy kettő került volna a hetvenes évek végén a huszonegy megörökített autó közé. Sőt a jobb szélen sorakozó Skoda termékpaletta (Octavia, 1000 MB, 100-as) is elég ritkán tűnt már fel akkoriban, bár szögezzük le, a mából nézve gyönyörűek így együtt. A Trabantok, Wartburgok és Skodák között egy-egy Moszkvics, Zaporozsec, sőt még egy Warsawa is felbukkan, ami szándéktól függetlenül is azt mutatja: jól fizető cég lehetett a hetvenes években a Szolnoki Mezőgép, hiszen ezeknek az autóknak az ára újonnan – de a hiányuk miatt még használtan is – egy átlagdolgozó két-háromévi fizetése volt.

Hogy a Szolnoki Mezőgép egy szocialista vállalat volt, nem rejtették véka alá. Legalábbis erre utal a naptárrá lett fotó jobb szélén látható, a téglakerítésre fehérrel pingált jelmondat, aminek csak egy része látható: „A szocialista tudat és életmód… és fejlőd…”. A teljes okosság talán csak azok emlékezhetnek, akik a hetvenes években már a Mezőgépnél dolgoztak, netán reggelente valamelyik szocialista autócsodával érkeztek a város déli ipari területén található üzembe.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

120 éves szolnoki bringás?

A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.

Zöldár a torkolatnál

Szigeti Henrik már a „szép Tisza-hídról” örökítette meg a Zagyva torkolatot. Aki viszont postázta ezt a képeslappá lett fotót, a szolnoki vártemplom tornyát már nem láthatta ilyennek.

Szabálytalanul Deáknak

Az 1904-ben Szolnokon szolgáló őrvezető lapja a postára adás napján megérkezett Kunmadarasra. Az érvényes szabályokat ugyan megszegte, de azért erre az anziksz készítői is ösztönözték.

Új év és Damjanich

Minden bizonnyal egy Pásztóról Szolnokra elszármazott hölgy küldte édesanyjának új évi üdvözletét az alig egyéves Damjanich-szoborral a nagy háború előtti utolsó békés szilveszterkor.