2025.08.27. (szerda)

Bohém időkből

Bohém időkből

Dátum:

A tűzőrök megfigyelőhelyéül is szolgáló belvárosi nagytemplom tornyából készült az ehhez a budapesti kiadású képeslaphoz használt 1914 utáni szolnoki fotó. A nem túl jó minőségben színezett képeslap birtokomban lévő példányát egy bohém társaság küldte a katonáskodó Bélának 1917-ben.

A tűzőrök megfigyelőhelyéül is szolgáló belvárosi nagytemplom tornyából készült az ehhez a budapesti kiadású képeslaphoz használt 1914 utáni szolnoki fotó. A nem túl jó minőségben színezett képeslap birtokomban lévő példányát egy bohém társaság küldte a katonáskodó Bélának 1917-ben.

Sajnos e képeslap hátuljáról éppúgy nem lehet kisilabizálni, hogy Bélának mi lehetett a vezetékneve, mint azt, ki(k) küldhette neki ezt a szolnoki látképet. A címzés és a postázás dátuma alapján egyértelmű, hogy Béla éppen katona volt 1917. június 23-án, ám az nem világos, hogy a szöveg jelentős részének írója szolnoki volt, avagy csak a városban vendégeskedett. Mindenesetre az anzikszon arról számol be a katonáskodó barátnak, hogy a képeslap jelentős részét író egyik vendégségből a másikba esik, ahol hölgyek társaságát élvezheti, sőt még színházba is invitálják. Nem világos, hogy a főszöveg bal felső sarkába ugyanaz a személy, vagy esetleg egy Bélát ismerő hölgy – talán Ibolya – firkantotta oda, hogy „gyere már haza”. Azaz nemcsak szülők, gyerekek, házastársak várták haza a katonáskodókat, hanem a barátok is, akik az első világháború idején is próbáltak normálisan, olykor kicsit bohém módon élni.

Maga a képeslap egyébként meglehetősen háborús minőségű. Viszonylag gyenge, puha papír feltűnően rossz színezéssel. Nehéz eldönteni, hogy az 1917 körül már a hátországban is jelentkező hiánygazdaság, vagy a képeslapok iránt megugrott kereslet mindenáron való kielégítése miatt lett ennyire rossz minőségű ez a szolnoki látkép. A mai Templom és Sóház utcákon túli – azaz a képeslap bal oldalán lévő – házak szinte csak pacák, miközben a kép előterében lévő belvárosi leányiskola teteje – kéményei, cserepei – még egészen szépen kidolgozottak. Sőt még a zsinagógára és a mai Tiszai hajósok teréhez is volt türelme a színezőnek, aki csak a távolabbi részeket nagyolta el. Minden bizonnyal azért, hogy az egyébként fekete-fehérben ismert képet újra piacra lehessen dobni.

Az eredeti felvétel egészen biztos, hogy 1914 után készült, hiszen nemcsak a Sóház utca és a Tiszai hajósok tere sarkán ma is álló Barta-palota látható a képen, hanem ugye a jelenlegi Szegő Gábor általános iskola tetőszerkezet is. Ezt ilyen formában csak a belvárosi nagytemplom tornyából lehetett megörökíteni, ami akkor már jó ideje a Szolnokot fotózók egyik kedvenc kilátópontja volt. Csak feltételezem, hogy a toronyba való feljutáshoz akkoriban nem elsősorban a ferencesektől kellett engedélyt kérni, hanem inkább a városi tűzoltóktól, akik e kép készítésekor még a torony tövében működtették laktanyájukat, igaz, erre a felvételre az már nem fért rá. Csak egy picit kellett volna jobbra fordítani a kamerát, hogy a mai Pálfy helyén lévő laktanyából is rákerüljön valami a képre.

A kép érdekessége egyébként nemcsak a belvárosi házak elmosódottsága, hanem a zsinagógán (1899) és a református templomon (1895) túl látható kémény, aminek a közeléből mintha már hiányozna a Scheftsik-malom. Ami nem lenne csoda, hiszen a mai Verseghy park területén egykor álló ipari üzem 1905-ben megsérült, és nemcsak őrlő, de áramtermelő funkcióját is elvesztette. Az biztos, hogy a húszas évek elején már nem volt meg, de egyáltalán nem zárható ki, hogy esetleg a háború előtt vagy annak első éveiben elbontották az ezen a képen is felfedezhető „szép Tisza-hidunk” tövéből. Mert, ahogy a fiatalok bohém élete sem állhatott meg a háború alatt, úgy a város átalakulása sem.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Négy templom meg a malom

Egyértelmű, hogy Szigeti Henrik e képeslapon közzétett fotója sokszor, sokféle kivágásban került anzikszokra. Miként ennek az 1904. szeptember 15-én postára adott lapnak köszönhetően az is világos, hogy az eredeti fotó 1899 és 1904 között készülhetett a Tisza szolnoki nagy kanyarjánál, nagyjából a mai dohányfermentáló alatt.

Mikor volt ilyen a Várkonyi tér?

A Fortepan.hu-n fellelhető, a Lechner Dokumentációs Központ tulajdonában lévő képet eredetileg azért akartam bemutatni, mert a Várkonyi tér még a 18 emeletes nélkül látható rajta. Aztán rájöttem, hogy a kép születési dátumának bizonytalansága miatt is érdemes róla szót ejteni.

Az iskolasor 1960 körül

Aki szolnoki és ránéz erre a képre, azonnal sorolja, hogy a közgé, a bábaképző, a megyei kapitányság, a gépipari és az Eötvös téri víztorony látható rajta. Valamikor a hatvanas évek elején, amikor ez az utca éppen a Tanácsköztársaság nevet viselte.

Különös szolnoki bérpalota

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság szolnoki bérpalotájáról talán azért készült viszonylag kevés, kifejezetten az épületre fókuszáló fotó az első világháború előtt, mert egy nagyon fontos dologban különbözött a bérházaktól. Persze nem kizárt, hogy a szolnoki "palotasoron" ez elvárás volt.