A szolnokiaknak pártállástól és a tavaly június 9-ei voksaiktól függetlenül fel kellene ébredniük: át vagyunk verve! A lassan egy éve vegetáló képviselőtestületünk ugyanis megtalálta a tuti megoldást arra, miként ne csináljanak semmit a város érdekében úgy, hogy a felelősséget soha se maguknak, hanem másoknak kelljen vállalnia. A szolnoki választók többsége által hivatalba segített polgármester ugyanis jelenleg joggal állíthatja azt, hogy azért nem történik semmi a városban, mert a szolnokiak által kreált testületi többség nem engedi dolgozni. Mire a testületi többség – kiegészülve egy ma már nem létező párt, ma már csak a kormánypárt támogatását élvező képviselőjével – ugyancsak joggal mondhatja, hogy Szolnokon azért nem történik semmi, mert a polgármester nem dolgozik, képtelen egy épkézláb, támogatható ötlettel előállni, nincs mi mellé odaállni. És mindenkinek igaza van. És ez minden érintettnek – a többi szolnoki meg nem számít – így jó, hiszen úgy vehetik fel az országosan is kimagasló juttatásaikat a képviselőink, hogy látszólag tényleg nem tehetnek arról, hogy Szolnokon nem történik semmi. Azaz létrejött egy olyan helyzet, amikor az elvileg a város lakóit és a város fejlődését képviselő választottak 5 évre felmentést kaptak a teljesítménykényszer alól.

Ne legyünk naivok! Az elmúlt hónapok azt is pontosan megmutatták, hogy ez a helyzet a Kossuth téri nagyteremben ülők többségének tökéletesen megfelel. Legalábbis ezt látszik alátámasztani, hogy a jegyzőcserén és a Szolnok TV élén, teljesen más okból történt váltáson túl személycserék sem történetek. Sőt, olyan szintű hatalom koncentráció ment végbe a városi cégeknél és érdekeltségekben, amire a korábbi polgármester alatt sem volt példa. És az így mindenkinek megfelel, amit tökéletesen bizonyítanak a regnáló polgármester nyári, közösségi oldalakon megjelenő posztjai: tiszta város, folyamatos fűnyírás, remek programok, mindenki boldog. Mindezektől pedig olyan érzése lehet a szolnoki polgárnak, mintha az égvilágon nem történt volna itt semmi tavaly júniusban, simán ugyanazokkal a fotókkal lehet parádézni, legfeljebb csak a polgármesteri fejeket kell kicserélni: Sz. F. 2.0.! Bár lehet, hogy ide egy mínuszjel is kívánkozik.

Ne tévesszenek meg senkit a polgármesteri, a bukott polgármesteri és jelenlegi képviselők közösségi oldalakon burjánzó és a saját trollokon keresztül továbbosztott posztok! Természetesen megy egymás ekézése. Sőt, kabaréba illő, ahogy ugyanarról az eseményről kétféle fotóválogatás jelenik meg, amikről persze pont a másik hiányzik. (Mint az egymással szakító szerelmesek.) Ha pedig történik valami égbekiáltó a városban – mondjuk, a hajléktalanok túltolják a szabadtéri létezést –, akkor nem a megoldáskeresésre ülnek össze a jól fizetett képviselőink, hanem indul a filmverseny, hogy ki tud a másikra nézve kellemetlenebb alkotást minél gyorsabban összehozni. (Állítólag, külön szolnoki kategória bevezetésén gondolkodnak a Magyar Filmszemlén.) A filmalkotások meg azonnal mennek fel a különböző kritikus közösségi csoportokba. Ugye az is megvan minden szolnokinak, hogy mindez kinek a pénzén történik? Nem győz rácsodálkozni az átvert választó, hogy micsoda szellemi potenciál, amikor a felvételkészítés az első reakció, és nem a problémamegoldás.

Szóval kedves szolnoki választótársaim! Azt szerintem tavaly tavasszal is sejthettük, hogy rossz és rosszabb között választhatunk, és mindenki ennek megfelelően húzta be a saját X-ét. De azt azért nem gondoltuk, hogy van lentebb is. Hogy a semmire kellő semmittevést ilyen módon sikerül programmá tenni. Miközben a város lakossága apad, egyetlen számottevő új gazdasági vállalkozást nem sikerült ide csábítani, pénzbe mérhetően rossz a hírünk a város határain túl. Sőt, a Szapáry utca további lerongyolódását is citálhatnám, de minek. Ez a város 2029-ig elakadt, elveszett. Ami önmagában is hatalmas probléma. De azáltal, hogy minden Brezsnyevi pangást idéző év egyben a jövő évtizedeinek is az elvesztése, azt is mondhatjuk, Szolnok 21. százada kútba esett.

Mondjak valami vigasztalót? A mi szavazatainkkal. És minden város vezetése olyan, amilyet a város lakói megérdemelnek. Azaz, ami a Kossuth tér 9. szám alatt történik, az nem ők, hanem mi. De nyugodjanak meg: lehet, hogy én tévedek, én látom rosszul, és Szolnokon minden remek, sikereink láttán mindenki kalapot emel.