Van ezen a képen valami zavaró. A fotó a Sólyom utcában készült. Tavaly tavasszal hetekig virított ugyanez a jel egy választási plakáton a Pólya Tibor utcában. Kíváncsi vagyok, itt meddig maradhat a falon. Nekem már az egy nap is sok!
Mire jó egy volt tiszaligeti üdülő? Például sitt tárolására. Hol mutat a legjobban? A szép új főiskolával szemben. Van közünk hozzá? Nincs. Hacsak nem állami ingatlanon, állami vagyon csúfítja a közös Tiszaligetet. Miért is?
Díszpolgári címre javaslom azokat a köztisztviselőket, akik hozzájárultak a létező szocializmus rezervátumának felélesztéséhez az SZTK sarkán. Sátras zsibvásár, szakadt céllövölde, vagy roncsautó telep lenne még jó a város közepén. Ha már épül. Pár forintért bármire képesek vagyunk? Megmagyarázhatatlan!
Szolnok kapuja így fogad és ezzel a képpel búcsúztat. A szolnoki vasútállomás a megvalósult Balkán. Elnézést! A posztszovjet köztársaságokat alulmúló színvonal. Nemcsak a rongálók miatt. A működtetők igénytelenséges is sokat hozzátesz.
Emlékezni szép dolog. Megemlékezni is. Ünnepélyesen koszorúzni is. De aztán elfelejteni, hogy pár hónapja hol jártunk! A koszorúk meg száradjanak. Emlékeztessenek arra, hogy milyenek vagyunk. Feledékenyek? Önzők? Képmutatók?
