Az egykori Nerfeld-palota második emeletéről profi fotós készíthette ezt a felvételt 1974-ben a mai Baross utca elejéről, amikor az még Beloiannisz út volt. Valószínű, hogy az ismeretlen fotós nem turisztikai emléknek szánta a felvételt, hanem a 4-es út építéséről szóló képes beszámolónak.
Elsőre semmi különös. Az utólag színezett fotó a Baross és a Szapáry kereszteződését mutatja, amiből 1905 után lett képeslap. Ott a Kindlovics-bazár, az 1-es épülete a jellegzetes tetejével, a bank homlokzata és a Sütő utca sarkán az egykori ház is. Nem is a Baross páros oldala az érdekes.
A szolnoki Magyar utca és Kossuth tér torkolatánál járunk valamikor 1907 és 1910 között. A fő- és a mellékutca már macskaköves, járda és villanyvilágítás is van, sőt friss facsemetéket is ültetett már a város. Épp oly hirtelen készülhetett ez a kép, mint ahogy Szolnokról Kabára küldték.
A szolnoki, tiszai átkelőről nagyjából ugyanonnan készült két képeslappá lett felvétel. Az első Kissné, a második a Képzőművészeti Alap gondozásában lett anziksz. Az egyiket 5 fillérért adták fel a monarchiában, a másikat 20 fillérért a népköztársaságban. Sok rendszer múlt el, de a Tisza maradt.
Egy szerető fiú édesanyjának küldött üdvözletén Szolnok 110 évvel ezelőtti fejlődésének lenyomata is ránk maradt. Merthogy ezen az 1913-ban postára adott képeslapon már nemcsak az Ehrlich-féle ház áll, és talán éppen készül a Kádár cukrászda emelete, de a Szolnoki Cukornyárnak is nyoma van.
