A húszas évek végén, Szolnokon élő Bagossy család megengedhette magának, hogy cselédet tartson. Igaz, a mellékelt képeslapra írt, karácsony utáni üzenetváltásból kitűnik, Juci után már Mariska helyére is új lányt kerestek. Mindez a postázás előtt vagy 15 évvel készült szolnoki anzikszról derül ki.
Talán már a Ságvári körúton parkolt az a világoskék Volga, amit egy 1963-ban Szolnokról Sopronba küldött képeslap őrzött meg. A bizonytalanság abból ered, hogy ilyen M21-es Volga akár már 1957-ben is várakozhatott a Tünde cukrászda előtt, akkor viszont még nem a körúton csak az úton.
A szolnoki csirkepiacnak és búzapiacnak háttal állt az a fotós, aki szerintem a huszadik század elején megörökítette az állami főgimnáziumot illetve a viszonylag új, református templomot, hogy aztán kicsit slendriánul színezett lap legyen belőle a fotóból a Glass&Tuscher képeslapgyárnál.
A tervezettnél lassabban és drágábban megépülő Hotel Pelikán közel másfél évtizedig volt Szolnok egyik olyan büszkesége, amit képeslapokon is mutogatni lehetett. Olyan sokáig, hogy akár egy 1974 körül készült fotót felhasználó képeslapot 1985 és 1988 között is simán el lehetett még adni.
Szolnok korzóján, a Szapáry úton valamikor 1912 és 1917 között kivágták az összes fát, amiket aztán több tucat csemetével pótoltak. Szerintem a közművek építése lehetett ennek az oka, hiszen e képeslappá lett fotón úgy tűnik, gyönyörű úttest épült a korzó két járdája és leendő fasora közé.
