Képeslap vagy inkább családi fotó? Szolnokon, az Eötvös téren járunk, szerintem 1926-ban. A háttérben már áll a Szegények otthona, balra pedig épül a Gépipari tornaterme. A fotó előterében azonban egy férfi néz a kamerába, karján kislánnyal. És a víztorony tövében is ülnek emberek.
A hetvenes évek második felében készült mozaikképeslap legnagyobb fotója alapján feltételezhetnénk, hogy Szolnokon akkoriban dübörgött a turizmus. A gyönyörűen kivilágított Tisza szálló előtt ugyanis olyan autók parkolnak, amelyek többségével csak külföldi vendégek érkezhettek.
A szolnoki városházának eredetileg öt kupolája volt. Ezt a Fuchs Lipót és Fia cég gondozásában megjelent, és egy bizonyos Mariska által 1903 júniusában Budapestre küldött különleges képeslap is bizonyítja. A felvétel minimum négy évvel korábban készült Szolnok főterén.
Ezen az ötképes szolnoki mozaiklapon akkor üzentek, amikor az áremelkedéseket már nem lehetett gyártás közben követni. A fotók többsége azonban korábbi, és több közülük önálló képeslapként is megjelent. Talán nem túlzás azt mondani, ez vagy ilyen (is) volt Szolnok a nyolcvanas években.
Ha anno nem kap engedélyt a Kereskedelmi Bank, hogy a Szapáry és a Gorove utcák torkolatához szecessziós bérházat építsen, valószínűleg nem marad fenn ennyi fotó Szolnok korzójáról sem. Mert Szigeti Henrik nem bérelhetett volna műtermet annak a háznak a második emeleten.
