Erről a festett képeslapról csak azt merem kijelenteni, hogy valamikor 1899 után készült. És talán 1907 vagy legkésőbb 1908 nyara előtt. A rendkívül rossz állapotú lap hátuljáról már rég eltűnt a bélyeg és a pecsét. A talán grafitceruzával írt több mint száz éves sorokról nem is beszélve.
A Magyar utca Kossuth téri torkolatát lezáró Árkádos-házban 1964 nyarán már laktak. A rá merőleges, kétemeletes épületben mintha lettek volna még akkor üres lakások. Viszont a később legendássá váló Árkád presszó azon a nyáron még biztos, hogy nem fogadott vendégeket.
Minden Ikarusz rajongó zokogna örömében, ha még egyszer így láthatna élőben ennyi magyar gyártmányú buszt, ahogy ezen az 1974-es, UVATERV fotón látható. Én pedig akkor könnyeznék, ha a forgalmi iroda futurisztikus, körépületét bejárhatnám, ami a mából nézve igazi különlegesség volt.
A lengyel autóipar kisteherautói sorakoznak az éppen görög nevet viselő szolnoki főutcán, nem sokkal azt követően, hogy a várost átszelő 4-es főút nyomvonalát véglegesítették. A Fortepanon található UVATERV fotóval kapcsolatban feltehető a kérdés, hogy mit keresnek a gyalogosok az út közepén.
Ez a soha postára nem adott képeslap a hátoldala, illetve a Gorove utca - cz nélkül - felirata alapján szerintem nagyjából száz éve, valamikor az első világháború előtt vagy első éveiben készült. Klasszikus festett képeslapról van szó, aminek a készítésekor azonban a festő kicsit túlgondolta Szolnok akkori főterét.
