Bő egy évszázaddal ezelőtt Szolnok belvárosában már volt közvilágítás, járdán lehetett korzózni, a fő utca pedig macskakővel volt kirakva. A tömegközlekedést azonban még a konflisok jelentették, és az ivóvizet is sokan a Kossuth téri artézi kútról szerezték be. Amint ez az 1915-ben postázott képeslap mutatja.
Mióta Szolnokról képeslapokat jelentetnek meg, a Belvárosi Nagytemplomról szinte minden évtizedben kiadtak legalább egy anzikszot. A mellékelt két lap között négy évtized és két világháború a különbség, ám mindkettő küldőjének lehetett valami köze az egyházhoz.
Ismét a Fortepanról citálok egy fotót. Elsősorban azért, mert szerintem sokkal több információt hordoz, mint a nagyszerű közösségi fotóalbumban elérhető róla. Ha helyes a kép keletkezése, illetve az eredeti tulajdonosa, akkor nem kizárt, hogy a Pálfy tervezése miatt készült a felvétel.
A képen látható, jórészt típustervek alapján készült házak szinte bármelyik magyar városban állhatnának, így ha nem lenne feliratozva a fotó, mi is csak bizonytalanul mondanánk rá, hogy Szolnokon készült. A három autócsoda a Várkonyin parkol a hatvanas évek végén.
Ezt az éppen száz évvel ezelőtt kiadott képeslapot csak 1917-ben küldték Szolnokról Besztercebányára, ám biztosak lehetünk abban, hogy a felhasznált fotó legalább nyolc évvel korábban készült. Ami Sárikát talán nem zavarta, és nem is érdekelte, hiszen kilencen küldték neki az anzikszot.
