Nagyon valószínű, hogy a váci illetőségű Kiss József Pál 1915 őszén nem járt a szolnoki Városház utca végén, és nem csodálta meg az akkor alig három éve álló Városi színház épületét. Nevezett úr csak átutazhatott Szolnokon, ahonnan talán az utolsó üzenetét küldte a feleségének.
Akár festmény is lehetne ez az 1915-ben postára adott képeslap. Ám a reklámtáblák és a le nem mázolt feliratok miatt tűnik egyértelműnek, hogy egy fekete-fehér fotót próbáltak utólag színessé varázsolni. Hinni szeretném, hogy a piktor a házak színét illetően nem hazudott.
A száz évvel ezelőtti képeslap Szolnoknak egy olyan részét örökítette meg, amely már a fotózás pillanatában is legalább húsz-harminc éve ilyen városias képet mutatott. Talán nem túlzás azt mondani: ez a város első palotasora.
Biztos, vannak még olyanok, akiknek személyes emlékeik lehetnek az akkori szolnoki tanácsháza tetején lévő hatalmas vörös csillagról. Létéről már sokszor hallottam, de fotón most először találtam meg ezen a legalább hatvan éves képeslapon.
Ennek a közel száz éves képeslapnak legalább annyira érdekes a szöveges oldala, mint a képes. Egy gyorsan változó világban adták fel 1919-ben. A lap régi, a bélyeg köztársasági felülbélyegzett, a címzettben ?elvtárs? megnevezés szerepel, de azért húsvéti üdvözletet hordoz.
