Szolnok létezésére lassan 950 éve írásos bizonyítékunk van. A mai Szolnok azonban - szerintem - a kiegyezés után, a megyeszékhellyé válást követően született meg. A vasútnak is köszönhetően. Hosszú születés vagy gyerekkor volt, de inkább nevezzünk aranykornak, ami az első világháborúig tartott.
A hatvan évvel ezelőtti szilveszteren három előadás volt a Szigligetiben. A szolnoki műjégpályát pedig a Vidámkertben, azaz a Tiszaligetben nyitották meg. Fenyőfát a kertmoziban is árultak, és az év végén azzal is lehetett Szolnokon poénkodni, hogy sokan nem fértek be az irodalmi kávéházba.
Szolnok új városközpontjának 1969. november 4-én publikált terveiből sok minden nem valósult meg, miközben az új vásárcsarnok egész részletesen szerepelt a dokumentációban. Az álom piac a mai plázaparkoló, a mozi pedig a művelődési ház helyén lett volna.
Hány strand, fürdő és szabadstrand volt 1959-ben Szolnokon? És piactér? Vagy kórház? De szabad-e hinni egy 1959-es kiadású térképnek? Alapvetően igen, de illik némi forráskritikával tekinteni egy olyan kiadványra, ami az akkor már kétszázéves belvárosi nagytemplomról említést sem tesz.
Tanácstagokat (is) zavaró legális kukucsok. A város utolsó kovácsműhelyének lebontása. Egyetlen nap alatt 17 csőtörés Szolnokon. Elektromos lábmelegítő a csuklósbuszok kalauzainak. Az önerős gázvezeték építésre a kertvárosi pártirodán lehetett jelentkezni. Szolnok pár évtizede.
